Csatári Bálint 30 éve előre jelezte a Homokhátság jövőjét

„Egyértelműen kedvezőtlen hatások várhatók a vízhiány növekedésében, és súlyosan érintik a növénytermesztést, a hidegtűrő és csapadékkedvelő növények termőhelyadottságai megváltoznak, termelésük csökkenhet” – Csatári Bálint 30 évvel ezelőtt így vélekedett a globális felmelegedés Duna-Tisza közére gyakorolt várható hatásairól. A neves geológus szavait lánya, Sebéné dr. Csatári Eszter idézte fel a konferencián, méltatva egyúttal a pályamunkát benyújtók jövő iránti felelősségvállalását.

A felhívásra beérkezett diplomamunkák közül a zsűri idén is a három legjobbat részesítette elismerésben. Az első helyezett Jüngling Regina lett, „Öntözési célú precíziós csapadékvíz gyűjtési módok vizsgálata” című munkájával. A harmadik helyet Horváth-Varga Zoltánné, a második helyet Kiss János érdemelte ki. Mindhárman a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának hallgatói – derül ki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat közleményéből.

A konferencián Lenkei Róbert, a Duna-Tisza közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács újonnan megválasztott elnöke hangsúlyozta, minden korábbinál jobban érezzük a bőrünkön a klímaváltozás hatásait, ezért ma már nem csak tanulmányokra, hanem konkrét megvalósításra is szükség van a Homokhátság vízutánpótlása ügyében. A tervek már elkészültek az elmúlt években, a megvalósításhoz azonban még nem áll rendelkezésre elegendő forrás.

„A kormány ebben az évben kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánította a Homokhátság vízpótlását. Az elkészült tervek a mai számítások alapján 1600 milliárd forintba kerülnének. Nyilván ez egyben nem megvalósítható, de szakaszolva ezt a munkát el lehet majd kezdeni” – fogalmazott Lenkei Róbert.

Mint írják, a konferencián a Homokhátság jövőjét érintő kérdésekről is szó esett. A résztvevők előadásokat hallgathattak a tanyás térségek alkalmazkodási lehetőségeiről, az aszály sújtotta területek kihívásairól, a talajvízkészlet mennyiségi problémáiról vagy éppen a klímastratégia újragondolásáról.