6 órája
Jelképes síremlékeket helyeztek el a kiskunmajsai zsidó temetőben – galériával
A kiskunmajsai zsidó temető történetét ismerhették meg azok, akik szeptember utolsó napján részt vettek a zárt sírkertben tartott rendhagyó történelmi sétán, ahol Pap Eliza történész, a Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója tartott előadást. A temetőbejárás során elhangzott, hogy a közelmúltban 27 jelképes síremléket készítettek és helyeztek el a jelöletlen sírokban eltemetett zsidók emlékére.
Kiskunmajsán, a Csontos Károly utca vasútállomáshoz közeli végén található a magas kőkerítéssel körülvett zsidó temető, ahol 97 sírkő áll, azonban több olyan sírhat is fellelhető, amely nem volt sírkővel jelölve.
Fotó: Pozsgai Ákos
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kezdeményezésére öt településen – Kiskunmajsa mellett Császártöltésen, Sándorfalván, Tatán és Tatabányán – vizsgálták meg a zsidó temetőket és a korábban talajradarral beazonosított jelöletlen sírok fölé a közelmúltban betonba ágyazott vörösmészkő párnaköveket helyeztek el. Ezzel méltó módon állítanak emléket az itt nyugvóknak. Mivel pontosan nem ismert az eltemetettek személye, ezért a táblák mindegyikére az alábbi felirat héber rövidítése lett vésve: „Lelked legyen bekötve az élet kötelékébe”.
A zsidó temető története
A kiskunmajsai történeti leírások szerint ma már csak a temető emlékeztet arra, hogy egykor a zsidók meghatározó tagjai voltak a városnak. A zsidó jelenlét másik fontos jelképét, a zsinagógát még a II. világháború alatt felsőbb utasításra lebontották. Az 1870-ben felépült parasztház külsejű zsinagóga a Páva utcában volt, ezt megelőzően kért engedélyt a helyi zsidó közösség temető létesítésére. Az akkori faluszéli homokbuckát kapták meg erre a célra.
A krónika szerint a kiskunmajsai zsidó sírkertben az első temetés 1855-ben történt. A temetési anyakönyvek, a többi hitközségi irattal együtt azonban a holokauszt idején eltűntek. 2012-ben a temető falai között 97 sírt lehetett megszámlálni, a feltételezések szerint azonban több is létezett. A ravatalozó épülete is már megsemmisült, feltételezhető, hogy a temető keleti sarkában állhatott. A temetőnek eredetileg vályogkerítése volt, amit az 1930-as évek végén a zsidóellenes közhangulat erősödésével ismeretlen személyek kidöntöttek és a sírokat is megrongálták. A ma látható kőkerítés felépítésére 1939. október 14-én adott engedélyt a főszolgabíró Markovics Manónak, a hitközség akkori elnökének.
A lezárt kiskunmajsai zsidó temető helyi védettség alatt áll. 1989. december 10-én az MDF kiskunmajsai szervezete jótékonysági orgonahangversenyt szervezett a kiskunmajsai római katolikus templomban az elhanyagolt zsidó temető megmentéséért. Önkéntesek tisztították meg a mohával ellepett sírokat. Azóta a majsai önkormányzat látja el a sírkert gondozását.
Séta a kiskunmajsai zsidó temetőben
Fotók: Pozsgai Ákos
