Mikor mehetek nyugdíjba? – itt a válasz sokak kérdésére

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mikor mehetek nyugdíjba? Ha a nyugdíjról beszélünk, általában az öregségi nyugdíjkorhatár jut eszünkbe, tehát az érdekel bennünket, hány évesen hagyhatjuk abba a munkát. Az öregségi nyugdíjkorhatár 2013 és 2022 között fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedett.

Ma Magyarországon tehát a 65. életévét betöltött munkavállaló dönthet úgy, abbahagyja a munkát és megkezdi nyugdíjas éveit.

Mikor mehetek nyugdíjba? 

A magyar nők hamarabb mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak. De csak akkor, ha megvan a 40 év szolgálati idejük. A szolgálati idő egyszerűen azt az időt jelenti, amikor a munkavállaló fizetett nyugdíjjárulékot. Ebbe a gyermekneveléssel számított időszak is beleszámít, legalábbis a 40 évbe maximum 8 év (az a nő, aki súlyosan fogyatékos saját vagy örökbefogadott gyermeket nevel és ápolási díjat kap, 10 év gyermekneveléssel töltött időt számíthat bele a 40 év szolgálati időbe).

A szolgálati időbe az is beleszámít, amikor az illetőt táppénz, vállalkozói járadék vagy munkanélküli járadék illette meg, viszont nem számít bele az az időszak, amikor a biztosítása szünetelt.   

Ha tehát egy magyar nő eléri a 40 év szolgálati időt, elmehet nyugdíjba, még akkor is, ha nincs 65 éves. A férfiak a 65. életévük betöltése után mehetnek nyugdíjba.

Mennyit kap egy nyugdíjas?

Ahogyan azt a grantis.hu is szemlézte, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közöl adatokat a nyugdíj mértékéről. 2022-ben az átlagnyugdíj összege 164 102 forint volt.

Mivel nagyon sok a kisnyugdíjas, érdemes azt is megnézni, hogy mi a medián értéke a magyar nyugdíjrendszernek. Ha sorrendbe rakjuk, hogy a nyugdíjasok mennyit kapnak, akkor a nyugdíjasok fele 184 935 forintnál többet, fele kevesebbet kapott egy 2023. februári adat szerint.

Varga Mihály pénzügyminiszter pár héttel ezelőtt bejelentette, jövőre az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körüli nyugdíjemelés várható, illetve jövő februárban már ötödik alkalommal fizetnek 13. havi nyugdíjat.

Nem feltétlen egyszerű az a matematikai megoldás, amivel kiszámolják, hogy ki mennyi nyugdíjat érdemel. Ezt ugyanis átlagkereset alapján számolják ki, de a 30–40 évvel ezelőtti pár ezer forintos fizetés nyilvánvalóan nem egyezik meg a mai korral. Ezt az úgynevezett valorizációs szorzó segítségével számolják ki, lényegében az előző keresetek jelenértékét adják meg.

Ha valaki 30 év szolgálati időt tud felmutatni, az így kiszámolt átlagkereset 68 százalékát kapja, míg a 40 év szolgálati idővel rendelkező annak a 80 százalékára számíthat. Annak, aki 50 évet tölt el a munkaerőpiacon, az átlagkereset eléri a 100 százalékot.

Nyugdíj mellett is lehet dolgozni. A nyugdíj mellett dolgozó idősek számára a kereset adómentes, ami könnyebbé teszi a munka folytatását a nyugdíj mellett.

A magyar nyugdíjkorhatár összehasonlítva a világ más országaival

Nem mindenki értett egyet Magyarországon azzal, hogy az elmúlt években 62-ről fokozatosan 65-re emelkedett a nyugdíjkorhatár. Ha viszont ezt összehasonlítjuk más országokkal, elmondhatjuk, átlagos az, ami itthon történt. 

Az Egyesült Királyságban például jelenleg 66 év a nyugdíjkorhatár, és a tervek szerint ez 67 évre emelkedhet 2026-ban. Németország szintén fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, 2029-re érik el a 67 éves határt. Franciaországban a közelmúltban nagy társadalmi vitát váltott ki, hogy a nyugdíjkorhatárt 62 évről 64 évre emelték. Az Egyesült Államokban a nyugdíjkorhatár 66 és 67 év között mozog. Japán jelenleg 65 év körül tartja a nyugdíjkorhatárt, de a jövőben náluk is emelésre számítanak.

Kínában a férfiak 63 évesen, míg a nők 55–58 évesen mehetnek nyugdíjba, viszont ez 2025-től fokozatosan emelkedni fog. És Dél-Amerikában is hasonló a helyzet, Brazíliában például a férfiak 65, míg a nők 62 évesen vonulhatnak nyugdíjba. A demográfiai változások hatására, a várható élettartam növekedésére mindenhol reagálnak, alakítani kell a nyugdíjrendszert. Finnország és Írország is fokozatos emeléseket tervez, így 2028-ra 68 éves korhatárt érnének el.