A polgári forradalom éltette, a kommunizmus elpusztította a korabeli kávéházakat – galériával

A képtár elragadó helyszínt biztosított a rendezvénynek, melyet Dr. Gscheidt Szilvia, a bajai Múzeumbarátok Köre Alapítvány elnöke nyitott meg. – A legfontosabb ebben a történetben, hogy én mindig az irodalmi kávéházak mítoszának a porig rombolásával kezdem, mert mindenkinek a fejében ez a hülyeség van, hogy a kávéház, tulajdonképpen irodalmi kávéház. Ott ül a költő és költ, az író pedig ír. Valójában arról van szó, hogy a nagyvárosi polgár szörnyű lakáskörülmények között él és menekül. Lehetőleg egy olyan helyre, ahol meleg van, jó a társaság, ahol el tudja tölteni akár az egész napját. Ez a hely a kávéház – mondta Saly Noémi. 

A polgár nem dologtalanul ült a korabeli kávéházban

Ha végignézünk az európai kávéházak kialakulásán és fejlődésén, akkor azt lehet látni, hogy elsősorban a kereskedőknek lesz egy nagyon fontos bázisa, sőt szinte munkahelye a kávéház. Az előadásból kiderült, hogy Pesten amikor semmilyen intézményi háttere nem volt a kereskedelmi életnek, se bank, se tőzsde nem működött, de nagyvásárok voltak, akkor ott nagy szükség volt olyan helyre, ahol akár a több napig tartó, bonyolult tárgyalást le lehetett bonyolítani. A régi pesti vásárokban tizenhatféle pénz, valamint tizenhatféle nemzet és nyelv volt jelen.

– Nem az történt, hogy a kerékagynak dőlve becseréltek egy pár csizmát egy mérő búzára, hanem az, hogy Kis-Ázsia összes birkabőrét, meg az egész Bácska-Bánát gabonáját cserélték, illetve adták el. Ehhez kellett egy olyan hely, ahol volt tiszta asztal, toll, tinta, papíros is. Ha végeztek a tárgyalással, akkor ott írásba is foglalták. Megitták az áldomást és biztonságos helyen átadták a borzasztó nagy összegeket – mesélte Saly Noémi.

A művelődéstörténész szerint a kávéház egyik legfontosabb funkciója az volt, hogy információs bázist jelentett. Ott volt az összes újság és a kávéház tulajdonosok szinte mindenféle újságot járattak, hogy minél több vendég térjen be hozzájuk. Akkoriban mindenki minden újságot elolvasott, mert a tájékozottságnak ez volt a minimuma, majd megvitatták az olvasottakat.

A Rákosi-rendszer eltörölte a kávéházakat

– Mindez azért volt, mert a kommunisták gyűlölték a kávéházakat, rettegtek tőlük, mert ott az emberek szabadon tájékozódtak, szabadon vitatták meg a dolgokat és utána szabadon, egy gonosz hatalmat akár le is válthattak. Ezért rettegtek a kávéházaktól – hangsúlyozta az előadó, aki hozzátette, hogy az angol polgári forradalom is kávéházakból indult, a francia forradalom szintén. Az 1848-as népek tavaszán, Krakkótól Milánóig is minden a kávéházakból indult, közöttük a Pilvaxszal. 1918-ban az összes radikális mozgalma is a kávéházakban kezdődött. 

A polgári forradalom a kávéházból jön 

– Az sehol sem történt meg Európában ami nálunk, hogy a Rákosiék a kávéházat, mint intézményt eltörlik a Föld színéről.  Mindenhol volt olyan, hogy becsuktak egy kávést, mert pártolta a rebelliót, vagy éppen bezártak egy kávéházat, mert ott találkoztak a lázadók. De az, hogy a kávéház mint intézmény szűnjön meg, ezt Rákosiék intézték el. Tulajdonképpen egész Magyarországon nem maradt kávéház, mert az egy burzsoá csökevény. Valójában azonban a szabad megnyilvánulás, a szabad tájékozódás és a véleményalkotás zavarta a kommunistákat – hangsúlyozta az előadó, aki megemlítette a zsidók szerepét a kávéházak kialakításában. Fontos szempont volt a kávéházak történetében, hogy a művészek, az akkori celebek is mind kávéházakba jártak, ők vonzották a fiatalokat, a szép hölgyeket, és természetesen a gazdag férfiakat.

A szakember szerint még visszatérhet valamikor az igazi kávéházi élet.