2 órája
Hetvennégy éves a kecskeméti Kodály iskola, az ország első ének-zenei általános iskolája
Hetvennégy évvel ezelőtt, 1950. október 27-én Kecskeméten indult el az első ének-zenei általános iskola. A mai Kodály iskola az országban egyedülálló módon oktatta a fiatalokat. A jubileum kapcsán felidézzük az iskola elindításának viharos körülményeit, a legelső évfolyamot, valamint a Kodály-módszer értékét.
Az egykori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hivatalos tanterve az általános iskola minden osztálya számára heti két énekórát írt elő, ezen felül a felső tagozatban a választható tárgyak között felsorolta a Társas ének és zene tárgyat heti 3 órában. Szentkirályi Márta, a Kecskeméti Tanítóképző gyakorlóiskolájában engedélyt kért és kapott arra, hogy egy osztályban az éneket megemelt óraszámban taníthassa. Néhány hónap alatt a naponkénti énekóráknak óriási eredménye mutatkozott a zenei írás-olvasás és az éneklési kedv terén. Ez a tény arra késztette, hogy már az első osztálytól kezdve kérje a naponkénti énekórák bevezetését, ezt azonban a Minisztérium hozzájárulása nélkül a Tanítóképző nem engedélyezhette.
Fotó: Bús Csaba / archív-felvétel
A zeneszerző biztatása kellett a Kodály iskola elindulásához
Szentkirályi Márta nem adta fel, és 1947 októberében néhány ismerős család 3-6 éves korú gyerekeit toborozta össze, hogy velük folytassa a mindennapos éneklést. 1947. december 16-án Kodály Zoltánt 65. születésnapján Kecskemét város díszpolgárává választották. Az ünnepségen a Református Tanítóképző Gyakorlóiskolájának énekkara és zeneóvodásai is szerepeltek Szentkirályi Márta vezetésével. Kodály Zoltánnak elnyerte a tetszését az óvodások éneklése. „Ez jó, csak nem szabad abbahagyni a hatéveseknél. Így folytassák az iskolában is” – biztatta Kodály Zoltán Szentkirályi Mártát.
Ezután immáron Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta számos kérelme után végre előrelépés történt az ügyben. A 1949. május 21-én elküldött iskolalapítási kérelmére 1950. szeptember 22-én érkezett válasz, amelyben engedélyezték a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola indulását, egyetlen osztállyal. Szeptember végén persze a tanítás már más iskolában folyt, így hely nemigazán akadt az új iskolának. Végül az állami zeneiskola egyetlen tantermét megkapták délelőtti használatra, és itt indult el a tanítás Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskolában 19 tanulóval 1950. október 27-én. Az iskola Kodály halála után vette fel a zeneszerző nevét.
Életre szóló útravalót adott a diákoknak az iskola
„Márta néni hatalmas munkát végzett, rettentő harcot vívott a kezdet kezdetén, minden napért, minden óráért meg kellett vívnia a csatát a korra jellemző politikai viszonyok miatt” – így emlékezett vissza az egyik diák, aki a legelső évfolyam tanulója volt. A Pro Renovanda Cultura Hungariae „Kodály Zoltán emlékére” meghirdetett szakalapítványi felhívására 1998-ban többen is felidézték, hogy milyen érzés volt az ének-zenei iskolába járni.
„A zeneszeretet más művészetek iránt is fogékonnyá tett, valamint könnyebbé tette a matematika és a fizika tanulását is. Az iskola szellemi közege az összetartozás, egymásra utaltság, segítés érzésének megismerésével, mindennapi gyakorlatával életre szólóan meghatározó volt” – olvasható egy másik diák visszaemlékezése.
A legelső osztály végül huszonöt főre duzzadt, közülük tizenheten szereztek felsőfokú végzettséget, tizenegyen pedagógusok lettek, nyolcan ének-zene tanárok.
Hogy mennyire hiánypótló és formabontó volt az országban elsőként létrehozott ének-zenei általános iskola, arról a legjobban a következő Kodály Zoltán idézet árulkodik:
A Kecskeméti Ének-zenei Általános Iskola az az iskola, amely mintaképe lehet minden iskolának, ha teljes embert akar nevelni. Szaporítása lassanként megoldana egy csomó másképp megoldhatatlan kérdést
– mondta Kodály Zoltán 1960-ban.
– A kodályi zenepedagógia, azaz a gyermekkori művészeti nevelésben való aktív részvétel életre szóló pozitív hatásának köszönhetően hatalmas szellemi muníciót ad a gyermekeknek, Olyan képességeket fejleszt ki bennük többek között a memóriájuk, kreativitásuk és érzelmi életük fejlesztésében, amelyek az életükben hatalmas versenyképességet és versenyelőnyt jelentenek számukra a későbbiekben. Ez életük során mind a hivatásuk gyakorlásában, mind az embertársaikkal való kapcsolat-tartásban várható sikert és eredményességet jelent a felnőtt korukban. Más szavakkal: a gyermekek művészeti nevelése az értelmi intelligenciájuk mellett az érzelmi intelligenciájuk fejlődését is minden másnál hatékonyabban segíti – erről már K. Udvari Katalin, az iskola első egykori osztályának tanulója, gordonka – és szolfézstanár beszélt hírportálunknak.
A Kodály-módszer hungarikum
K. Udvari Katalin alapító elnöke a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesületnek. Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta iskolaalapító igazgatónő óriási, és mégis alig ismert érdeme, hogy 1968-ban Kodály Zoltánné anyagi és erkölcsi támogatásával a sokoldalú kodályi zenei nevelés hatásának vizsgálatát kezdeményezte. A Barkóczi Ilona-Pléh Csaba nevével jelzett pszichológiai hatásvizsgálat megállapításaira épített Psalmus Humanus elnevezéssel kidolgozott integrált művészetpedagógiai program hozzájárult ahhoz, hogy bejegyzésre került „A népzenei örökség Kodály koncepció szerinti megőrzése” az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Regiszterébe 2016. december 2-án. Majd a Hungarikum Bizottság 2017. március 21-én hungarikummá is nyilvánította a Kodály-módszer elnevezésű értéket.
