Kutatók Éjszakája: a Földön kívüli élet kérdésével is foglalkoztak a bajai campuson – galériával

A VTK programsorozatán résztvevők betekinthettek a mikroszkópok világába, valamint megismerhették a hidraulikalabor eszközparkját is. A drónszimulátort és a digitális homokozót is kipróbálhatták az érdeklődők. A Kutatók Éjszakája a kalandvágyóbbaknak is szolgált izgalmakkal: játékos mérnöki feladatok megoldásával szabadulhattak ki a lakatra zárt irodából. 

Árvíz és aszályos időszak a Kutatók Éjszakája tematikájában

A Víztechnológiai Oktatóbázisra látogatók látványos kísérleteken keresztül nyerhettek betekintést a víztisztítással, vízkezeléssel kapcsolatos folyamatokba. A bajai campus udvarán a látogatók megismerkedhettek a meteorológiai mérőállomás és az intercepciós kert szerepével, valamint az Égből pottyant furcsaságok elnevezésű program keretében a légi járművekből kiszórt anyagok földre érkezésének statikai vizsgálatát tekinthették meg.

A VTK a rendezvényre érkező kisgyermekek számára arcfestéssel és légvárral tette különlegesebbé a rendezvényt.

A tudományos előadássorozaton részt vevők megtudhatták, hogy miként hat az árvíz a taposóaknák mozgására. Ezt követően a Kelet-Mecsekben található Lászlóffy Woldemár Hidrometriai Mérőtelepen és az ott található vízgyűjtő területen, aszályos időszakban végzett mérési eredményekről hallhattak az érdeklődők. 

A Földön kívüli élet enciklopédiája

Végül a Földön kívüli élet lehetséges formáit ismerhették meg a résztvevők, akik a mesterséges intelligencia segítségével vizuális képet is kaphattak ezekről dr. Goda Zoltán kutató tolmácsolásában.

Utazás az univerzum távoli, ismeretlen vidékeire. Milyen életformák fordulhatnak elő az univerzumban?  Milyen lehet az élet ott, ahol egészen más körülmények uralkodnak, mint a Földön? Létezhetnek valahol a sajátunkhoz hasonló, intelligens fajok? Hová juthat el az emberi faj és mi lehet a civilizáció legmagasabb foka? És hogy lehet, hogy még nem találtunk életet a Földön kívül? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattunk választ a kutatótól.

Dr. Goda Zoltán hírportálunknak kiemelte: már jó hatvan éve folyik a Földön kívüli élet kutatása. – Elértünk sok-sok eredményt. Találtunk olyan bolygókat, ahol jelentős mennyiségű víz fordul elő, olyan bolygókat, ahol jelentős mennyiségű oxigén fordul elő, de az életnek a nyomát eddig még nem sikerült megtalálni. A világegyetemben olyan hatalmas távolságok vannak, amiket mi nem tudunk áthidalni. Az ember, bármilyen szomorúan hangzik, nem lesz képes a csillagközi utazásra. A mi testfelépítésünk nem alkalmas arra, hogy gravitációmentes környezetben sokáig fennmaradjunk vagy akár nagyobb utat, nagyobb távolságot megtegyünk, hiszen a legközelebbi csillag, a Proxima Centauri is több mint négy fényév távolságra van. Itt igazából főleg a dimenzió az, amiért nem tudtunk a sajátunkon kívüli életet találni. Ami még egyébként bizakodásra adhat okot, életet nem fogunk találni valószínű sem a Vénuszon, sem a Marson, de mindkét égitestesten lehetett valamikor élet. De, elképzelhető, hogy találunk olyan nyomokat a Marson vagy a Vénuszon, amik arra utalnak, hogy ott valamikor lehetett akár a miénkhez hasonló vagy sokkal egyszerűbb élet, esetleg egysejtű életformák létezhettek – fogalmazott a kutató.