2024.08.10. 06:50
Képeskönyv örökíti meg a kézzel hímzett falvédők történetét
A nyár végén jelenik meg Székely Gábor kunszentmiklósi helytörténeti kutató, magángyűjtő képeskönyve. A kötetben a szerző a kézzel hímzett falvédők történetét mutatja be az első világháborút megelőző évektől az 1960-as évek végéig.
Székely Gábor Attila sokáig őrizgette nagymamája falvédőjét, amin a „Turulmadár szállj, sehol meg ne állj, Vidd el a mi üzenetünk, lesz még magyar nyár!” felirat ékeskedett. A féltve őrzött családi ereklye időközben elkallódott. A kunszentmiklósi magánygyűjtőnek, évtizedekkel később sikerült rábukkannia egy hasonlóra. Kollekciója évről évre bővült, a százhúsz darabos gyűjteményt elsőként Egerben, majd tavaly lakóhelyén is bemutatta a helytörténeti kutató.
Fotó: Gulyás Sándor
– A kézzel hímzett falvédők divatja a hatvanas évek elején indult hanyatlásnak, és a hetvenes évek közepére már csak itt-ott díszítették a magyar otthonokat a vászonra hímzett ábrákkal, általános igazságokkal, népi bölcsességekkel, életmódvezetésre vonatkozó hasznos tanácsokkal, vallási idézetekkel, operett- és slágerszövegek részleteivel, történelmi eseményekre utaló utalásokkal ékesített kézimunkák. A falvédők történelmünk egy-egy korszakának lenyomatai, így néprajzi értékkel bírnak. Ennek okán jutottam arra az elhatározásra, hogy képeskönyv formájában mutatom be kronológiai sorrendben gyűjteményem legjelentősebb és legértékesebb darabjait – mondta el hírportálunk érdeklődésére Székely Gábor.
A történelem tükörképei a falakon, avagy az asszonyi kezek dicsérete, egy sokat vitatott népművészeti ágazat igazság keresése című képeskönyv jelenleg már nyomdában van, várhatóan a nyár végén lát napvilágot.
– A magyar háztartások egykoron elengedhetetlen, ma már kuriózumnak számító kellékeinek divatja a 19. század második felétől hódított. A falikép funkciót betöltő kézimunkák a kisiparosok, munkások és főleg a parasztok körében leginkább népszerűek. A varrott üzenetek a kor embereinek szóltak, őrizték az aktuális társadalmi elvárásokat. Hirdették a ház népének vendégszeretetét, tisztességét, szerénységét, segítőkészségét és istenhitét. Könyvemet fejezetekre osztottam, az első részben a Petőfi kultuszhoz köthető falvédők kaptak helyet. A szabadságharc ötvenedik évfordulóján, már magyar nyelvű feliratok hirdették a nép költő iránt érzett szeretetét, tiszteletét. A második részben a „nagy háború”, az első világégés fájdalmas korszaka elevenedik meg. Aggódó asszonyok, lányok varrták textilre visszaváró szerelmes reményeiket, a győzelembe vetett hitüket. Külön fejezeteket szenteltem a trianoni tragédia, a Nagy Magyarország visszafoglalásának álmát hordozó, valamint az istenhitet és a valláshoz kapcsolódó üzenetekkel díszített kézműves munkáknak. Érdekességnek számít a tanácsköztársaság idejéből származó falvédő, amin Petőfi Sándor és Marx Károly, mint „a kommunizmus hősei”, egymás mellé kerületek. A sort az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni korszak zárja, ezek a darabok a külföldre emigrált emberek honvágyát hirdetették – részletezte Székely Gábor.
A falvédők üzenete
A falvédők használata és eredete a német kultúrkörből érkezett Magyarországra a 19. század végén. Elsőként egy bécsi iparművész fejéből pattant ki az ötlet, hogy a konyhákba is lehet díszített textileket a falra akasztani. 1871-ben egy divatlapban közzé is tett néhány rajzot, amelyen hímzésmintákat kínált a konyhai falvédőkre. A textilek mintáit zömében sokszorosítottak, előre nyomottak voltak, ami a későbbiekben már sokat rontott értékükön. Időnként már-már a giccs határmezsgyéjét súrolták, vagy át is lépték azt. A hímzés minősége és színvilága a készítő ízlésvilágát tükrözte. Az életmód és a lakások korszerűsödésével a falvédők fokozatosan eltűntek, az 1950-60-as évek csempézett konyháiban már nem volt szükség arra, hogy megvédjék a falat a szennyeződésektől.
