Varsányi Mihály sokat repült a legendás MiG–21-es gépekkel

A vadászpilóták élete érdekes, titokzatos. Ők többet látnak a világból, mint a hétköznapi ember. Rengeteg órát töltött a levegőben Varsányi Mihály alezredes, kecskeméti pilóta, aki jól ismeri a legendás MiG- 21-es gépek történetét. Maga is vadászpilóta volt, s a gépe Kecelen látható.

Hogy miért is volt különleges a szovjet gyártmányú harci gép? Ahogy Varsányi Mihály fogalmazott, ez volt az az első repülő, amelyet igen nagy szériában gyártottak a Szovjetunióban és a hangsebesség duplájánál is gyorsabban repült. Több mint tízezer repülő készült el az évek során ebből a modellből a világon, amely egy jól megtervezett gép volt. Kemény volt, de azt mondták a hozzáértők, aki ezen megtanult repülni, az bármilyen repülőt képes vezetni. 

Hasonlított egy kicsit az amerikai F-104 típusra, azt a németek elnevezték özvegycsinálónak, de a MiG 21-es esetében is sok tragédia történt az évek során. A 60-as évek végén a 70-es évek elején pont emiatt sok pilótát temettek el idehaza. Előfordult, hogy három-négy pilóta zuhant le egy-egy évben.

 Az alezredes a Szovjetunióban végzett 1962-ben, a Mig-17-es típusra kapott kiképzést. Az átképzést a MiG 21-re két évvel később szerezte meg. A nevezett szovjet gép négy változatán repült az évek során Kecskeméten. Hogy mennyire voltak „versenyképesek” a Mig - 21-esek például az amerikai gépekkel szemben? Ha a szovjet és az USA gépei közelharcban szembe kerültek egymással, akkor a MiG-ek állták a sarat. De az is igaz, hogy a nyugati gépek olyan rádióelektronikai felderítéssel bírtak, amely segítségével hamarabb észlelték a nyugatiak a keleti gépeket. Valamint a nyugatiak mellett szólt az is, hogy ott a szervezettség is nagyobb volt, mint a keletiek esetében. Éles helyzetbe a pályafutása során nem került szerencsére. 

Hogy mi volt a legizgalmasabb történet a karrierje alatt? Az egyik ilyen történetet elmesélte az alezredes. Gyakran repültek Lengyelországba lövészetre a Balti- tenger fölé. Amikor több mint 40 éve a lengyel államhatalom és a Szolidaritás Szakszervezet egymással szembe került, abban az időszakban is volt egy lövészetük. Az általa vezetett repülőszázad is kirepült a gyakorlatra. A gépekre az üzemanyag póttartályok ugyan fel voltak szerelve, de az kérdés volt, hogy az éppen irányítók között kik lesznek szolgálatban. A kormánypártiak, avagy az ellenzék irányítói. Kérte az elöljáróktól, hogy adjanak meg Lengyelországban egy olyan szovjet repülőteret, ahol ha szükséges, leszállhatnak. Ilyen leszállási lehetőséget magyar részről nem intézett senki. Akkor úgy döntött Varsányi Mihály, hogy ő vezeti a századot a levegőben legelöl. 

– Ha gond van a landolási lehetőséggel, akkor aki már túl van egy bizonyos távolságon és nem tud hazatérni, mivel kevés az üzemanyag, az egy jobb fordulóval a Szovjetunióba repül. Aki az adott vonal mögött van – és hazatérhet – még, az megfordul, és hazarepül. De az izgalmak ellenére sosem volt olyan könnyű megérkezés, mint akkor, példaszerűen adták át a magyar repülőszázad gépeit a légi irányítók egymásnak – mondta a főtiszt. 

Az alezredes 55 évesen több évtizednyi szolgálat után ment nyugdíjba. A repülőket ma is imádja, ezért is látogatott a Múzeumok Éjszakáján Kecelre, ahol az általa vezetett MiG–21-es gépet is megtekinthetik a látogatók.