Csátalja

2024.06.04. 15:02

Vedelek Norbert: az esztelen trianoni ámokfutásra nem találunk épeszű magyarázatot – galériával

A nemzeti összetartozás napja alkalmából rendeztek ünnepséget a Csátaljai Szoborparkban, ahol jelen volt Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés alelnöke, elnökjelölt. Kovács Antal polgármester köszöntötte a Szent György Lovagrend megjelent tagjait és Vas Zoltán nagypriort.

Márton Anna

A polgármester visszatekintett a kezdetekre. Megtudtuk, hogy 2004-ben fogant meg az ötlet, hogy állítsanak emléket a történelmi Magyarország megcsonkításának, a trianoni békeszerződésnek az emlékére. A nyolcvanötödik évfordulón elkészült az alap, majd 2007-ben befejezték az emlékművet egy vállalkozó segítségével. 

nemzeti összetartozás, trianon, Csátalja
Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés alelnöke
Fotó: Márton Anna

– Az akkori időkben nem tartottak ilyen megemlékezéseket Magyarországon, nemhogy emlékművet építsen valaki. Ebben Csátalja úttörőnek számított. A rendszeres megemlékezések az országban akkor kezdődtek el, amikor a Fidesz-kormány 2010-ben az összetartozás napjává nyilvánította június negyedikét. Remélem majd az új polgármester és a képviselő-testület is fontosnak tartja az erről az eseményről való megemlékezést – fogalmazott Kovács Antal polgármester. 

Végül megköszönte mindenkinek, aki műsorával, szervezésével hozzájárult az események megrendezéséhez. Megemlítette, hogy szinte minden alkalommal a helyi iskolások mutattak be ünnepi műsort, köszönetet mondott a mindenkori diákoknak és felkészítőiknek. Kiemelte a Csátaljai Székely Népdalkör és a Csátaljai Nyugdíjas Klub valamint a néptáncosok fellépéseit is.

Vedelek Norbert köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy 104 évvel ezelőtt ezen a napon az akarata ellenére a világháborúba sodort Magyarországot a nagyhatalmak feldarabolták, és országrésznyi területeit a szomszéd Antant szövetséges országokhoz csatolták. Messze az ezeréves ország természetes határain húzták meg az elhatározásuk szerinti ország új határvonalát. Az összmagyarság egyharmadát, az ország területének kétharmadát vették el. Színmagyar városokat, falvakat családokat, rokonokat földbirtokokat szakítottak szét önkényesen.

1920. június 4-e szomorú emléke végigkísérte a 20. századot, fájó sebe benne él a nemzeti tudatban és a magyar emberek személyes családi tragédiáiban is. – Tisztelt megemlékezők, hiába keresünk a kérdéseinkre választ. Miért csatoltak Romániához 102 ezer négyzetméteres területet?  Miért tettek románná közel hárommillió magyart? Az egykori Nagy-Magyarország területéből miért csatoltak el 64 ezer négyzetkilométert olyan országokhoz, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazzal a központi parancsnokság irányítása alatt? – tette fel a kérdést Vedelek Norbert, majd úgy fogalmazott, az esztelen trianoni ámokfutásra nem találunk épeszű magyarázatot.

Vedelek Norbert a továbbiakban felhívta a jelenlévők figyelmét a hétvégi választásokra, amikor arról döntünk, hogy ki vezesse a vármegyét, a települést és Európát. – Nem mehetünk el ma az aktuálpolitikai kérdések mellett sem. Ideológiák harca zajlik Európában. Az egyik oldalon, az Istenben, családban, hazában, nemzetben, békében gondolkodó konzervatív eszme képviselői állnak, a másik oldalon pedig az életellenes liberális eszme képviselői. A liberális oldal mögött álló pénzemberek érdeke, hogy legyen háború, hiszen nagy üzlet az. Kezdetben a fegyvergyártás, később az újjáépítés, illetve a vagyontárgyak, földek, ipari ágazatok megszerzése. A kis emberek élete, egy-egy kis állam sorsa hidegen hagyja őket. A konzervatív oldal pedig azt mondja, nekünk béke kell. Mindannyiunk természetes vágya a harmóniára törekvés, egy erőszak, félelem nélküli élet. Ezt pedig nem más adja meg nekünk mint a béke  – fogalmazott Vedelek Norbert.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában