Koch Csaba: egyre több eredményt érnek el a hajós-bajai borászatok

A Hajós-Bajai borvidék borászai egyre több és jobb eredményeket érnek el az országos versenyeken. Egyre több borkedvelő turista látogat Hajósra a borfaluba, amely mellé még ha évtizedeket is késve, de lassan felzárkóznak a császártöltési borászatok.

A hétvégén a Sváb Ételek Fesztiválja keretében Koch Csaba, a Hajós-Bajai borvidék elnöke nyújtotta át a borvidéki verseny elismerő díjait. A rendezvényen kérdeztük az elnököt, mi az oka annak, hogy a sikerek ellenére egyre kevesebb a szőlőterület a térségben. 

A borvidéken annak idején, még a szocializmusban, nagy kombinátok készítették jelentős részben a bort. Ezek megszűnése után a borvidék nehezen talált magára – fogalmazott Koch Csaba.

Így hitet tudtunk adni a kisebb termelőknek, hogy a borvidékünkön igenis lehet versenyképes terméket előállítani. Emellett az is igaz, hogy van egy átrendeződés is a környéken. A borkedvelők szeretnek kapcsolatokat kiépíteni a termelőkkel – hangsúlyozta az elnök.

Ez a kis pincészeteknek nagyon fontos, ők ugyanis azzal, hogy közvetlenül viszonylag magas áron értékesítik a borokat, a költségeiket kompenzálják. A turizmusnak és a borértékesítésnek kéz a kézben kell járnia, amely egyre jobban működik a Sváb Sarokban. Örömteljes, hogy Császártöltés, Hajós és Nemesnádudvar vezetősége, polgármesterei felismerték, és támogatják a borászatokat.

A fiatal borászok között kialakult egy egészséges vetélkedés a jobb termék készítése érdekében. A fogyasztók körében pedig a könnyedebb, gyümölcsösebb termékek kereslete nőtt, amely a térség számára előnyös, mivel ilyen bor készítésére alkalmas a borvidék. A viszonylag kötött talaj is azt segíti elő, hogy jó borokat lehessen készíteni.

Az eredeti kérdésre, hogy miért is csökken a termőfelület, pedig az a válasz, hogy bár fejlődnek a pincészetek, de azt a szőlőmennyiséget nem képesek felvásárolni, amennyit maga a térség előállít. Emellett az is igaz, hogy az egész országban a szőlő- és a borágazat válsággal küzd, a borfogyasztás visszaesett. Illetve tény az is, hogy a minőségi szőlő felvásárlási ára szinte nem különbözik az olyan szőlőkétől, mint a Bianka vagy az Aletta, amelyek nyereségesek, de nem tartoznak az előzők kategóriájába. A borvidéken túlnyomó többségben minőségi szőlő terem. Fontos szempont az is, hogy gyakran előfordulnak főleg tavaszi fagyok. Azt is tudni kell, hogy a Kárpát-medencében a 150 méter tengerszint feletti magasságban a fagyok nem sújtják a szőlőt, az alföldi ültetvények viszont ez alatt teremnek. Ezek mind a versenyképességet, a jövedelmezőséget csökkentik.

– A borvidéket a magyar fajták közül a cserszegi fűszeres kedveli, amely szereti a löszös talajt. Kiválóan érzi magát nálunk a chardonnay és az Irsai Olivér is. A kékszőlők közül kiemelném a kadarkát, a kékfrankost és a cabernet sauvignont is – mondta az elnök.

Koch Csaba emellett arról is beszélt, hogy a globális felmelegedés miatt a mediterrán éghajlat egyre északabbra költözik. Ez kihívásokat jelent majd a jövőben.