A holokauszt 80 éve elhurcolt kecskeméti zsidó áldozataira emlékeztek – galériával, videóval

Radziner Shalom Ber, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség Kecskeméti Zsidóházának rabbija beszédében kiemelte, hogy fia a rabbi nagyapja nevét viseli, aki mindenkijét elvesztette a második világháború alatt, és szovjet munkatáborban töltött éveket, úgy élte túl a nácik népirtását. 1948-ban Izraelbe ment, családot alapított, mára több mint 50 leszármazottja van. – A túlélők gyerekei, unokái és dédunokái mai is itt vannak, fenntartva a zsidóságot. Kecskemétre is egyre többen tértek vissza. Az elhurcolt áldozatok szellemi végrendelete, hogy emlékezzünk, és ne felejtsünk – hangsúlyozta a rabbi, kiemelve, hogy az emlékezésen kívül talán még fontosabb ellenkezőjére fordítani a zsidóság kiirtásának tervét, a Hitler Végső Megoldás műveletét: megőrizni és felvirágoztatni a zsidó életet és a Tóra hagyományait, hogy az elhurcoltatáskor üresen maradt zsinagógák falai közt újra megszólaljon az ima. – Tudjuk, hogy Isten megment minket, hitünk nem halványodott el, és a gyertyánk lángja soha ki nem alszik. Izrael népe él, és virágzik Kecskeméten is – zárta gondolatait a rabbi. 

Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az államalapításkor már írásos dokumentumok bizonyítják a zsidó közösségek jelenlétét, és az ezt követő évezredben pedig összefonódott sorsunk a zsidósággal. Stifter Ádám kiemelte, hogy a kecskeméti zsidóságot csaknem eltörölte a holokauszt – alig többen tértek vissza a több mint 1200-ból –, de mégis újjáéledt

– 80 évvel ezelőtt a magyar állam nem védte meg a saját állampolgárait. Ez soha többé nem fordulhat elő. Ennek szellemében hirdetett a magyar kormány zéró toleranciát az antiszemitizmussal szemben, és védi meg a zsidóságot minden körülmények között – emlékeztetett a helyettes államtitkár, majd a zsidó egyházak és szervezetek, illetve a kormány virágzó együttműködését hangsúlyozta. Ez a zsinagógák fejlesztését célzó projektekben is megnyilvánult: ez 2015 óta 8,5 milliárd forint támogatást jelent, amiből két új zsinagógát és közösségi teret építettek, 22 zsinagógát és 4, nem hitéleti célokat szolgáló zsinagógát is felújítottak. A határon túli zsinagógák felújítására is közel 1 milliárd forintot támogatást nyújtott a kormány, és ugyanennyit a zsidó temetők rekonstrukciójára. Végül a napokban napvilágot látott Antiszemitizmus Elleni Nemzeti Stratégiáról szólt Stifter Ádám, ami bemutatja az antiszemitizmus ellen, és a haza zsidó közösségek érdekében tett lépéseket.

Prof. dr. Sztachó-Pekáry István alpolgármester hangsúlyozta, hogy a túlélők nem viselhetik a kegyetlen emlék ébren tartásának súlyát, ez a teher a leszármazottakra, Kecskemét mai polgáraira és az elkövetkező nemzedékekre hárul. Nyomatékosította, hogy a holokausztról való tudás nemcsak a történelem felelevenítése, hanem figyelmeztetés is arra, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg azok a borzalmak, amik akkor megtörténtek.

Dr. Német Zsolt, a Kecskeméti Városrendészet vezetője édesapja történetét elevenítette fel az elhurcoltakról, ezután Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke a vagon múzeumról elmondta, hogy már több mint 100 településen bemutatták a nem mindennapi kiállítást, majd az oktatás és a felvilágosítás fontosságát említette, amivel elkerülhető, hogy újra megtörténjen a szörnyűség. Végül Arató Ádám, a Hit Gyülekezete lelkésze osztotta meg gondolatait az emlékezőkkel. A megemlékezés az állomáson bevagonírozott, elhurcolt áldozatok emlékét őrző emléktábla leleplezésével zárult, melyet az Élet Menete Alapítvány, az EMIH Kecskeméti Zsidóház, a Hit Gyülekezete és a kecskeméti önkormányzat közösen állított az állomás falán.