Csáki Tibor: Trianon kérdése feldolgozatlan és megoldatlan maradt – galériával

Az eseményen Csáki Tibor, a Kecskeméti Katona József Gimnázium igazgatója emlékező beszédében visszatekintett arra, hogy 1920. június 4-én írta alá a magyar békedelegáció a rájuk kiszabott békeszerződést, amivel az ország 70 százalékát elvették a nagyhatalmak. Felidézte, hogy újszerű körülmények között született a békeszerződés, ugyanis addig a győztes hatalmak meghívták a vesztes felet is a tárgyalóasztalhoz a békefeltételek kidolgozásához. Ez hazánk esetében nem így történt, paktumot kaptak, melyet el kellett fogadnia a békedelegációnak – ez így békediktátum volt.

Mint Csáki Tibor fogalmazott, az Antant hatalmai meg sem próbálták etnikailag igazságosan meghúzni az új határokat, noha Apponyi Alberték mindent megtettek annak érdekében, hogy ez ne így történjen: így Magyarország 282 ezer négyzetkilométeréből maradt 93 ezer, és a 18,2 millió lakosból 7,6 millió.

A nagyvárosokban 10 percre bezártak a boltok, félárbocra engedték a lobogókat és megkondultak a harangok – mondta Csáki Tibor, hozzátéve, hogy ennek nagyon súlyos gazdasági következményei is voltak, de a magyar ember megtanult Trianon következményeivel együtt élni, a 20. század pedig nem kedvezett a revíziónak.

– A békeszerződés cikkelyeibe belekerült a kisebbségvédelem, de betartatásával senki nem foglalkozott, üres szólamok maradtak. Majd jött a kommunista diktatúrák időszaka. Mindenki hallott Erdélyből falurombolásról, délvidéki magyarverésekről, felvidéki lakosságcsere egyezményről. Ezek célja egy volt: a magyarság nemzeti öntudatának megtörése, erőszakos beolvasztási kísérlet, ami nem sikerült – mondta Csáki Tibor, hozzátéve: Trianon kérdése feldolgozatlan és megoldatlan maradt, az ezredfordulóra is, és hatalmas tisztelet jár azoknak, akik az uszító propaganda ellenére is kitartottak magyarságtudatuk mellett, átadva azt gyermekeiknek.

Csáki Tibor arról is beszélt, hogy az európai integráció új helyzetet teremtett, a revíziónak nincs realitása. A legtöbb, amit tenni lehet: tartjuk a kapcsolatot a külhoni magyarokkal, figyelünk rájuk és örülünk annak, hogy közösen megrendezett ünnepségeket tarthatunk – hangsúlyozta az igazgató és hozzátette: az iskola és a család az a két színtér, ahol a legtöbbet lehet tenni a gyerekek gondolkodásának helyes irányba tereléséért, egészséges magyarságtudatra nevelve őket.

Az emlékező beszédet követően a jelenlévők – köztük Kecskemét városvezetése, országgyűlési és önkormányzati képviselők – elhelyezték az emlékezés koszorúit.

A megemlékezésen közreműködött a Scherzo Vegyeskar.