Emelkedett a középosztályba tartozók száma hazánkban

Ha egy országban erős a középosztály, gyarapodik a létszáma, akkor ott demokratikus fejlődésre nyílik lehetőség, vagy a demokrácia kialakítására jó esély nyílik. A középosztály ugyanis az a réteg, melynek tagjai elértek valamit az életben, a megszerzett javakat, a kiszámítható, viszonylag jó színvonalú életet nem kívánják forradalommal vagy valamilyen egyéb radikális változással veszélyeztetni – egyebek mellett erről a történelmi folyamatról is szó esett azon a gazdaságfejlesztési fórumon, amelyet a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezett szerda délelőtt a kunszentmiklósi városházán a térség vállalkozói számára.

Az eseményen elgondolkoztató előadást tartott dr. György László kormánybiztos, aki egyben bemutatta A középosztály forradalma – Meritokratikus stratégia a 21. századra című könyvét is. A meritokrácia egy olyan társadalmi forma, ahol az egyén helye nem a társadalmi származásától függ, hanem az illető teljesítményétől, tudásától és a szorgalmától, azaz az érdemeitől. Ez a kialakuló polgári társadalmak egyik jellemző vonása. Majd az előadó arról is szót ejtett, hogy ez segíti elő egy ország középosztályosodását.

Példaként hozta fel Szingapúr helyzetét. A városállam több mint 60 éve szabadult fel az angol gyarmati státuszból, szegény volt. Az ország vezetése azt az alapelvet tűzte ki, hogy a felemelkedés legfontosabb eszköze a tanulás. Akit csak lehetett, iskolapadba ültettek. Majd a legjobbakat kiválasztották, akik ma az ország elitjét alkotják, mára az egyik legmagasabb életszínvonalon élnek. Példaként hozta fel a középosztályosodásra Svájcot és Dániát is. Illetve megjegyezte, hogy az Egyesült Államok gazdasági, társadalmi és politikai stabilitását is a széles középosztály adja. Ugyanakkor hozzátette, hogy a középosztályon belül széles rétegek életszínvonala nem nőtt az elmúlt közel 40–50 év során.

Magyarországon belül az előző évtizedben sokan léptek át vagy vissza a középosztályba. Az előadó definiálta, hogy ki is tartozik a középosztályba. Olyan személy, aki a hazai nettó átlagfizetés 60–200 százaléka között keres. (A nettó bér idehaza, kedvezmények nélkül 402 600 forint volt.) Megfelelő vagyoni helyzettel rendelkezik, autója van, nyaralni tud, rendelkezik kommunikációs eszközökkel. Biztos lakhatása van, azaz önálló lakásban él. A szellemi és lelki fejlődése iránti vágyat ki tudja elégíteni, így például színházba, moziba vagy akár sportrendezvényekre jár.

Idehaza 2011-ben a lakosság 34,9 százaléka tartozott egy felmérés alapján ebbe körbe, ma ez 54,6 százalék – mondta a kormánybiztos. Azaz közel kétmillióval több ember tartozik ide, mint a 2008–2010-es gazdasági válság idején – tette hozzá dr. György László kormánybiztos.

A tartalmas elemzés után szó esett a hazai gazdaságról is, a vállalkozók pedig a jelenlegi problémákról tájékoztatták. Nehéz felvenni hiteleket, csak a magas kamatok mellett jutnak banki pénzhez a vállalkozások. A német gazdaság gyengélkedése az exportra termelő cégek működését nehezíti – mondta az egyik vállalkozó.