Dr. Pásztor Emília régész lesz a Bajai Szenior Egyetem előadója

– A modern kor embere már alig veszi észre, hogy mennyi minden történik az égen és talán csak olyan feltűnő jelenségekre figyel fel, mint a napfogyatkozás vagy egy villámlással, dörgéssel járó nagy vihar. Az őskori ember világa azonban nem ismerte a fényszennyezést, és mivel szüksége volt az időjárás ismeretére gondosan figyelte az eget és a rajta történő eseményeket. Így bizonyára észrevette, hogy vannak rendszeresen ismétlődő jelenségek. Legjellegzetesebb a napfelkelte helyének változása a horizonton az év folyamán, ami két szélső helyzet között mozog oda-vissza. Azt is észrevették, hogy az éjszakai égen vannak olyan csillagok/csillagcsoportok, amik soha nem tűnnek el, és vannak olyanok, amik évszakonként visszatérnek – ajánlja a résztvevők figyelmébe az előadó. 

Az előadó beszél majd arról is, hogy a Kárpát-medence késő neolit időszakának legismertebb archaeoasztronómiai jelensége a kör alakú közösségi földépítményeknek, az úgynevezett rondelláknak napkelte tájolásai. Ezek hasonlóak a Stonhenge-hez, csak jóval idősebbek. A bronzkori időszakban azonban itt nincsenek ilyen nagy közösségi-rituális építmények, amiknek a tájolása égismeretről árulkodna. Ezért elsősorban a leleteken található díszítő motívumok, szimbólumok azok, amik jelzik az égi jelenségek iránti érdeklődést. A Türr István Múzeum olyan szerencsés helyzetben van, hogy a Sükösdön feltárt gazdag bronzkori sírékszer mellékletei ékes tanúi az égi jelenségek iránti bronzkori érdeklődésnek.