Új köntösben mutatja be Csehov klasszikusát a Kecskeméti Nemzeti Színház – galériával

Moszkvától távol, egy jelentéktelen kormányzósági városban él együtt négy testvér: Andrej Prozorov és három húga. Édesanyjukat évekkel korábban, dandárparancsnok édesapjukat egy éve temették el. A művelt, széplelkű testvérek vonzzák magukhoz a kellemes társaságra vágyó, egyhangú életű katonatiszteket. Olga, a legidősebb lány gimnáziumi tanárnő. Mása férjes asszony, nőül ment egy időközben középszerűvé vált tanárhoz, és ma már szenved férje puszta jelenlététől is. A húszéves, szép és okos Irina éppen névnapját ünnepli, dolgozni vágyik, tele van nemes illúzióval, szép reménnyel. Ketten pályáznak kezére. Tuzenbach, a csúnya, de mélyérzésű báró és Szoljonij, egy kellemetlen, kötekedő alak. Irina névnapján, a gyászév leteltekor még egy taggal bővül a társaság. Tiszteletét teszi a dandár új ezredese, Versinyin. A finom lelkű férfiról kiderül, sokat szenved félresikerült házasságában. A névnapi összejövetel váratlanul eljegyzéssel ér véget. A tudományos ambícióktól fűtött Andrej bejelenti, hogy feleségül veszi Natasát, az ostoba kisvárosi úrilányt – így a Három nővér alaphelyzete.

Nem ez az első újragondolt darab Szente Vajktól a Kecskeméti Nemzeti Színházban. Elég csak a János vitézre vagy a Rómeó és Júliára gondolni. Hasonlóan az előbbi darabokhoz, a főrendező izgalmas feszültséget teremt a mai, popkulturális elemek és az eredeti, ez esetben csehovi szöveggel.

– A Három nővér kulcsa, hogy ezek a személyiségtípusok a mai életben is velünk vannak. Négy női főszereplője van az előadásnak. Olga, aki egy mártír típusú nő, Mása, akit az emóciói mozgatnak és elképesztő csapdákba visznek bele. Irinából hiányzik az érzelem, és hiányzik az érzelmek megélése, valamint Natasa, aki mint egy fekete özvegy, megeszi reggelire a férfiakat. E típusok az életben is léteznek, ahogy a darabban megmutatott férfi karakterek is – mondta Szente Vajk, hozzátéve, hogy a modern jelképeken és elemeken keresztül mutatják meg, hogy ez egy nagyon mai történet. Túl kézenfekvő lett volna a mai modernitásba helyezni a történetet, ezért a rendező a ‘90-es éveket választotta.

– Mindez nem blaszfémia Csehovval szemben. A szerző szándéka a szembesítés és a szórakoztatás volt. Csehov vígjátéknak tartotta ezt a művét vígjáték, és a közönségnek fel kell ismernie azt, hogy ők is ilyenek, és ennek iróniáján nevetni kell – mondta Szente Vajk, aki arról is beszélt, hogy rendkívül nehéz rendezni a darabot, mert különös pontosságot igényel a színészektől. A rendező hangsúlyozta: a kecskeméti társulat jelenleg talán az ország legjobbja, ezért is mert hozzányúlni Csehov klasszikusához, hiszen a minőségi játék fokozatosan fejti fel a mű egyre mélyebb rétegeit.

Bori Réka Olgát játssza a három nővér közül, aki nemcsak a legidősebb nővér, hanem szinte anyja is a húgainak. A színésznő úgy véli, hogy a színpadi megjelenítésben ugyan jó néhány csavar van, ám a megjelenített konfliktusok, az elvágyódás, az érzelmi állapotok és az ábrázolt viszonyrendszerek Csehovéi, és ugyanúgy érvényesek ma, mint a 20. század legelején voltak, amikor a mű íródott. Értelmezése szerint Olga az, aki felülemelkedik a szereplőkre olyannyira jellemző elvágyódáson, de keserűség is van benne, hiszen 28 éves korára egyedül maradt, míg húga férjhez ment, ami titkos neheztelést szül testvére irányába.

Kovács Lehel látható Andrej szerepében. A színművész nemcsak rendezőként, hanem a színpadon is gyakori vendég Kecskeméten. Ő úgy véli, hogy a számos popkulturális utalás és a ‘90-es évek világa nem pusztán közelivé hozza a darabot, hanem nosztalgián keresztül behozza a személyes emlékeket, amin keresztül kapcsolódhatunk a műhöz. Ugyan a ’90-es évek nem a mai fiatalok kora, de számos olyan aspektusa van, amihez tudnak kapcsolódni, csakúgy, mint az idősebbek. Kovács Lehel szerint feladatuk, hogy a színházcsinálásban hidat képezzenek a generációk között, és ez a darab képes erre.

A Három nővér premierje pénteken 19 órakor lesz a Kelemen László Kamaraszínházban.