Közel 40 éve gyógyítja elhivatottan a kecskeméti kórház betegeit dr. Tóth János

Dr. Tóth János 1959-ben született Békésen. Tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1985-ben diplomázott. Ebben az évben került a Bács-Kiskun Megyei Kórház II. Belgyógyászati Osztályára, ahol azóta is dolgozik. Belgyógyászatból 1990-ben, endokrinológiából 1998-ban szerzett szakvizsgát, mindkét tárgyból jeles eredménnyel. Több nyelven beszél, tagja számos hazai-, illetve nemzetközi szakmai társaságnak. Munkája elismeréseként kórházi kitüntetések mellett Kecskemét Városáért Egészségügyi Díjat és Bács-Kiskun Megye Egészségügyéért Díjat kapott. Jelenleg a II. Belgyógyászati Osztályon osztályvezető helyettes főorvosként dolgozik és a járóbeteg szakellátásban az endokrinológiai szakrendelést vezeti. Az endokrinológián belül fő érdeklődési köre a pajzsmirigy betegségek témaköre.

– Hogyan került az orvosi pályára?

– Mivel édesapám állatorvos volt, a gyógyítással már gyermekkorban kapcsolatba kerültem. A korábban többirányú érdeklődésemet ceglédi gimnáziumi osztályfőnököm egyre inkább a biológia felé terelte. Elsősorban az ő hatásának köszönhető, hogy végül is az orvostudományi egyetemre adtam be jelentkezésemet.

– Hogyan vezetett az útja a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházba?

– A munkahely választásnál és letelepedésnél feleségemmel egyrészt figyelembe vettük azt a tényt, hogy Kecskemét mindkettőnk korábbi lakóhelyéhez közel azonos távolságra helyezkedik el, így idősödő szüleink elérhető távolságban maradtak. Másrészt orvostanhallgatóként szakmai gyakorlatainkat Kecskeméten töltöttük, az akkor nyert pozitív tapasztalatok, a kórház felszereltsége, kiváló hírneve megerősítette választásunkat.

Az egyetemi évek után a II. sz. Belgyógyászati Osztályra kerültem, ahol Dr. Biliczki Ferenc címzetes egyetemi docens volt az osztályvezető főorvos, aki az úgynevezett széles látókörű belgyógyászok közé tartozott, a belgyógyászat számos területe érdekelte. Rajta kívül sok más elismert kolléga dolgozott az osztályon, akiktől nagyon sokat lehetett tanulni. A későbbi években Dr. Gurzó Mihály vezetése alatt is kiváló munkatársakkal dolgozhattam. Nem szabad elfelejteni a nővéreket sem, akiktől még a legtapasztaltabb orvosnak is lehet tanulnia.

– Felesége és gyermekei is az orvosi hivatást választották?

– Feleségem szintén itt dolgozik, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Csecsemő-és Gyermekosztályának főorvosa, klinikai immunológus és allergológus.

Két gyermekünk van, mindketten a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán végeztek. András fiam a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében kezdte pályáját, PhD fokozatot szerzett. Az Élettani Intézetben végzett kutatómunka mellett a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján dolgozik, belgyógyászatból tett szakvizsgát, jelenleg haematológiai szakvizsga előtt áll. Felesége kutatóorvos, szintén PhD fokozatot szerzett és 2023-ban munkája elismeréseként orvostudomány kategóriában Junior Príma Díjban részesült.

Laura lányom korábban szakorvosjelöltként a Semmelweis Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján dolgozott, majd családjával Egerbe költözött. Férje az egri kórházban radiológus főorvos, Laura jelenleg háziorvosi gyakorlatát tölti. Gyermekeink két-két csodálatos unokával ajándékoztak meg bennünket.

– Miért az endokrinológiát választotta fő szakterületének?

– Az egyetemi évek alatt a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében folytattam tudományos diákköri munkát, amivel 1983-ban és 1984-ben első helyezett lettem az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, valamint 1984-ben a József Attila Tudományegyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján. Ez a téma szorosan kötődött az endokrinológiához. Az akkori témavezetőm, majd később itt a kórházban Biliczki tanár úr is az endokrinológia irányába terelte az érdeklődésemet.

– A pajzsmirigy betegségek a fő érdeklődési szakterülete. Kik azok, akiket leginkább érint?

A pajzsmirigy bizonyos betegségei, így az autoimmun pajzsmirigy betegségek, a pajzsmirigy göbös elváltozásai népbetegséggé váltak. Ismert tény, hogy ezen betegségek nőknél lényegesen gyakrabban fordulnak elő. A népességben egyre nagyobb számban előforduló autoimmun pajzsmirigy betegségek legnagyobb eséllyel azokban az időszakokban fordulnak elő, amelyeket nagyobb hormonális változás jellemez, mint például a serdülés, terhesség vagy a változó kor. Ezen időszakok elősegíthetik a pajzsmirigy betegség aktiválódását. Nem szabad elfeledkeznünk a pajzsmirigy rosszindulatú daganatainak növekvő számáról sem.

– Négy évtizede gyógyít a kórházban. Mi a motiválja még mindig munkájában?

A belgyógyászat és feleségem szakterülete, a gyermekgyógyászat, is azon szakmák közé tartozik, ahol sok az ügyelet, nagy a terhelés. Nehéz időszak volt számunkra amikor a gyermekeink kicsik voltak. Hálásak vagyunk a nagyszülőknek, sógornőmnek és családjának segítségükért, nélkülük nehezen tudtuk volna teljesíteni feladatainkat. A betegek gyógyulása és megelégedettsége, a fiatalabb kollégáknak átadott tudás mellett ez az igazi motiváció, és egyben a legnagyobb elismerés számomra.