Varga Csaba meghódította a világ egyik legveszélyesebb hegyét

Nagy érdeklődéssel fogadták a félegyháziak Varga Csaba beszámolóját, zsúfolásig telt a könyvtár előadóterme, olyan sokan voltak kíváncsiak a csúcstámadás történetére. A megjelent érdeklődőket Abonyi Szilvia, a könyvtár igazgatója köszöntötte. Majd a házigazda, Bense Zoltán, hegymászó, földrajztanár, a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola igazgatója mutatta be a szabadegyetem vendégét. 

Varga Csabáról megtudtuk, hogy a Bihari-hegyek lábánál, Belényesen született és ott töltötte gyermekkorát. Nagyváradon érettségizett, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Krán tanult és diplomázott mint építőmérnök. Jelenleg ő az egyetlen ma élő magyar hegymászó, aki a legtöbb 8000 méternél magasabb hegycsúcsot meghódított.

Varga Csaba emberpróbáló teljesítményéről hatalmas alázattal és szerénységgel mesélt a félegyházi közönségnek. Elmondta, hogy tavaly nyári expedícióját két szomorú tragédia is beárnyékolta. Indulása előtt ugyanis két hegymászó is eltűnt. Győrffy Ákos Olaszországban, a Monte Rosa-masszívumon, Suhajda Szilárd a Himalájában hunyt el. A két tragédia okán Varga Csaba expedícióját fokozott médiafigyelem övezte. 

A  magyar hegymászó azt is elmondta, hogy Nanga Parbatot 1999-ben mászta meg először magyar hegymászó, mégpedig Erős Zsolt, aki azonban engedély nélkül mászott, így az eredménye nem hivatalos, ami persze semmit sem von le az teljesítményéből. 2013-ban a román állampolgárságú Török Zsolt hódította meg a hegyet. Varga Csaba az első magyar hegymászó, aki hivatalosan, engedélyek birtokában mászta meg a „gyilkos hegyet”. 

A Nanga Parbatot azért emlegetik „gyilkos” hegyként, mert rengeteg áldozatot követelt már, ezért az egyik legveszélyesebb hegyként tartják számon. A hegyen elsősorban nem az oxigénszegény környezet a legveszélyesebb elem, hanem a technikailag nehéz útvonalak, amelyeknél nagyon gyakran kell számolni lavinákkal és sziklaomlásokkal is, emellett a szeszélyes és vad időjárással is számolni kell. Varga Csabának is napokat kellett várnia az alaptáborban, mire kifogta a megfelelő időt a csúcstámadáshoz. Addig edzett és az alaptáborban akklimatizálódott: június 12–14. között teljesítette az első, majd június 18–21. között a második akklimatizációs körét. Végül június 29-én tudott elindulni a hármas táborból, 6850 méterről esete fél 8 körül indította a csúcstámadást, amit a hideg és az erős szél jelentősen megnehezített. Mindössze tizenöt percet töltött a csúcson, ahol teljesítette kettős célját: meglobogtatta a Nagyvárad feliratú magyar nemzeti zászlót, amivel a partiumi, nagyváradi magyarok élni akarását szerette volna kifejezni. Ugyanakkor méltón megemlékezett a világ hetedik és Magyarország első turista szervezete, a Magyarországi Kárpát Egyesület 150 éves jubileumára is. A csúcstámadás 24 órás, míg a teljes expedíció 30 napos volt – összegezte Varga Csaba. 

A „gyilkos” hegy

A Nanga Parbat 8125 méteres magasságával a kilencedik legmagasabb hegycsúcs a világon, a Himalájában, Pakisztán és Kasmír határán fekszik. Első megmászója Hermann Buhl volt, aki 1953. július 3-án egy német expedícióban teljesítette a csúcstámadást. Erről a megmászásról játékfilm is készült. A hazánkban is vetített Hét év Tibetben című film szintén összefüggésben van ezzel a csúccsal, amely Heinrich Harrer azonos című könyve alapján készült.