Kiskunhalasi születésű ál-Petőfi: átverte az aradi vészbírókat

A kiállítás azokat az evangélikus iskolákat mutatja be, ahol Petőfi diákként megfordult. Itt az összes olyan dokumentum megtekinthető egy kivételével eredetiben, melyekből megtudhatjuk, hogy mikor járt Petőfi egyes iskolákba és az is megtudható, hogy milyen jegyeket kapott. 

Petőfi életrajzából, tanulmányi eredményeiből a jó tanulók is magukra ismerhetnek és a kevésbé jó tanulók is. Igen hullámzó teljesítményt nyújtott, volt, ahol kifejezetten mintadiák volt, volt, ahol azonban megpróbálkozott minden diákcsínnyel, amit lehetett, csavarogtak, dohányoztak és pajzán dalokat énekeltek, derült ki Végső István, az Erőszakkutató Intézet történésze előadásából.

A kiállítás elkészítésébe bevonták azokat a diákokat is, akik azokban az evangélikus iskolákban tanulnak, ahol egykor Petőfi is megfordult. QR-kódos videó alkalmazással mutatják be, hogyan gondolkodnak ma Petőfiről.

Végső István előadásában beszélt a kiskunhalasi születésű, Debrecenben jogot végzett Bangó Sándor jogász-költőről, aki Aradon dolgozott jogászként, és 25 évesen az 1848-as szabadságharc leverése után az aradi vérbíróságon a törvényülők előtt tréfából a jegyzőkönyvet aláírva, barátja, Petőfi nevét kanyarította a papírra.

Bangó a jogászi munkája mellett verseket írt, költeményei már jóval előbb megjelentek komolyabb lapokban, mint Petőfinek, sok kritikával is illette a költőt, akivel össze is veszett. A haragosokból idővel azonban nagyon jó barátok lettek, Bangó bekerült Petőfi kampány csapatába is, amikor Szabadszálláson a képviselőségért indult. Bangó nem a Petőfivel való barátság miatt került a vészbíróság elé a szabadságharc bukása után, hanem az erősen Habsburg-ellenes írásai miatt. A kiskunhalasi történész szerint nem tisztázott, hogy Bangó, a vészbíróságon a jegyzőkönyvre miért Petőfi nevét írta. Talán mert, ha már úgy is halálra ítélik, legalább még legyen egy nagy dobása, Bangót ugyanis Aradon akarták kivégezni, így akart hőssé válni, vagy egyszerűen csak Petőfi emlékére írta alá a vallomását. Végül nem végezték ki, így nem válhatott ő is aradi vértanúvá. Hogy miért hagyták meg az életét, arra vonatkozóan elvesztek az iratok.

A halasi kiállítás és előadás a Pásztortűz Egyesület és a Gózon István Irodalmi Kör közreműködésével valósulhatott meg, a kiállítás két hétig tekinthető meg a Martonosi Pál Városi Könyvtárban.