Jól működik az új, egységes alapellátási ügyeleti rendszer Bács-Kiskunban

Országszerte 17 vármegye csatlakozott már az új, egységes alapellátási ügyelethez. Februárban Fejér és Pest vármegye csatlakozásával – Budapest kivételével – az egész ország területén egységes szakmai színvonalú, minőségbiztosított ellátáshoz juthatnak hazánkban a betegek.  

– Országos szinten már túlléptük a 300 ezredik ügyeleti ellátást – tájékoztatott Hangai József mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Regionális Mentőszervezetének regionális kommunikációs munkatársa. Mint mondta, az elmúlt hónapokban több mint 10 650 beteget láttak el vármegyénkben.

– Az ügyeleti telephelyek közül ki kell emelni Kecskemétet, ahol a település lélekszámához viszonyítva még országos szinten is kiemelkedően sok beteg jelentkezik az ambulancián – sokszor egyébként indokolatlanul, hiszen panaszaik nem igényelnek kórházi felvételt vagy akut, nem halasztható orvosi ellátást – hangsúlyozta Hangai József. 

Hozzátette, hogy szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy az ügyelet nem a háziorvosi rendelés meghosszabbítása, hanem egy olyan alapellátási rendszer, ahova a betegek olyan panasszal fordulhatnak, ami a következő háziorvosi rendelésig nem tűr halasztást. 

Ilyen lehet például egy epegörcs, vesegörcs, mellkasi fájdalommal vagy fulladásérzéssel nem járó, saját gyógyszerekkel nem uralható vérnyomáskiugrás, az otthon rendelkezésre álló eszközökkel csillapíthatatlan lázas állapot. Mint mondta, több napos panaszokkal vagy gyógyszerfelírással kapcsolatban a háziorvosokat kell felkeresni továbbra is.

A mentőtiszt azt is elmondta, hogy mindenképp tanácsos az ambulanciára való elindulás előtt a 1830-as számot hívni. Ugyanis egyrészt lehet, hogy a panaszok rendezéséhez elegendő a telefonos tanácsadás, melyet a mentésirányító szakemberektől vagy az ambuláns ügyeletes orvosoktól várhatunk. Sőt, működtetnek egy országos konziliárusi rendszert is, innen akkor kapunk segítséget, amikor az ambuláns orvos esetleg betegellátás miatt nem tud tanácsot adni. 

Másrészt a 1830-as hívószámon az irányítók abban is segíteni tudnak, hogy melyik ambulanciára érdemes az adott időszakban fordulni, de akár az is elképzelhető, hogy az egyik kijáró ügyeleti egység a közelben tartózkodik, így a szakemberek a beteget a lakásán is el tudják látni. 

– Azért is érdemes egyébként indulás előtt a 1830-as számot hívni, mert szakembereink az elmondott tünetek és panaszok alapján valószínűsíthetik akár azt is, hogy olyan betegség állhat a háttérben, ami akár azonnali mentőellátást és kórházi kezelést igényel, és ebben az esetben nem is ügyeletet, hanem a beteg állapotának megfelelő szintű mentőegységet indítanak a helyszínre – tette hozzá Hangai József. 

A mentőtiszt elmesélte, hogy még novemberben a bajai ügyeleti ambulanciára egy beteg mellkasi panasszal érkezett. A vizsgálatok során kiderült, hogy a személynek szívinfarktusa van, így az azonnali ellátás mellett azonnal esetkocsit indítottak a betegért és késlekedés nélkül tudták őt szívkatéteres laborba szállítani. 

A mentőtiszt szerint azonban nagyrészt a betegek általában enyhe panaszokkal keresik fel az ügyeleti ellátórendszert. Ezek olyan panaszok, amelyek kórházi ellátást általában nem igényelnek. Átlagosan az ellátottak 8–9 százalékát kell átirányítani kórházi ellátásra vagy lakásról intézetbe utalni – tette hozzá. 

Az elégedettséget egyébként online és papír alapú kérdőívek segítségével folyamatosan mérik. Ezek alapján egy 5 fokozatú skálán a betegek 4,3-ra értékelik az új, egységes alapellátási ügyeleti rendszert, ami az egészségügyi szolgáltatók körében kiemelkedően jónak mondható.