A Nemzeti Művelődési Intézet munkájával ismerkedtek a polgármesterek – galériával

A településvezetőket negyedévente hívja megbeszélésre Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, hogy közösen összegezzék az önkormányzatokat érintő problémákat és megoldásokat keressenek azokra. Ugyanakkor a választókerület polgármesterei minden alkalommal tájékoztatót kapnak országos, aktuális témákban is. Csütörtöki találkozójuk fókuszában a helyi önkormányzatok közművelődési tevékenysége, a közművelődés jelene és jövője állt. A településvezetők megismerhették a Nemzeti Művelődési Intézet épületét és munkáját is.

Lezsák Sándor, házigazda elismerően szólt a Nemzeti Művelődési Intézet meghatározó személyiségéről, Závogyán Magdolnáról, aki új pályára állította az intézetet, amely ma már meghatározza a Kárpát-medence magyar kultúráját. Felidézte, hogy 1991-ben találkozott először a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai munkájával. Elmondta, amikor megkezdték a népfőiskola alapítvány szervező munkáját, akkor érzékelte, hogy kevés az akarás, a jó szándék, szakmai ismeretek is kellenek, ezért kipróbált gyakorlatokra vadásztak szerte az országban, a Kárpát-medencében. Ekkor ismerte meg az akkor még Magyar Művelődési Intézet munkáját. Később fogalmazódott meg, hogy a magyar művelődés szakmai háttere, szakmai munkahelye ne Budapesten, hanem vidéken legyen. Az immár lakiteleki székhelyű Nemzeti Művelődési Intézet szakmai munkájával támogatja a legkisebb települések hétköznapi gyakorlatait – fogalmazta meg a honatya.  

Lezsák Sándor köszöntő gondolatai után Závogyán Magdolna, kultúráért felelős államtitkár tartott előadást a polgármestereknek. Hangsúlyozta, a kultúrába való befektetés a nemzet megerősítését és a versenyképes gazdaságot szolgálja.  

A helyi kulturális élet felpezsdítéséhez azonban olyan önszerveződő közösségre van szükség, ahol az emberekben belülről jövő igény van a kultúrára. Ezeket a kis közösségeket kell megerősíteni, mert később ezekre lehet építkezni. Fontos cél, hogy az emberek ne külső szemlélői legyenek, hanem megélői a kultúrának – vélekedett az államtitkár.  

Závogyán Magdolna beszélt arról is, hogy jelenleg 650 milliárd forintot fordít a kormány közművelődési tevékenységre, ennek 70 százaléka azonban Budapestre koncentrálódik. Az államtitkár szerint, ezen mindenképp változtatni kell. Idei célja, hogy az az arány legalább 5 százalékban mozduljon el a vidék javára.  

Beszámolt az elmúlt években indított sikeres projektekről is, így többek között a Déryné Programról, melynek során eddig 1194 előadást láthatott a közönség 644 településen. A Lázár Ervin Program keretében eddig évente 700 ezer gyermek jutott el színházba. A Csoóri Sándor Program keretében 2,5 milliárd forinttal támogatják a a népi kultúra területén, közösségteremtő műfajokban működő – Magyarországon a hazai és nemzetiségi, határainkon túl pedig a magyar néptáncos, népzenei és népdalköri – szervezeteket, közösségeket. A Kincses Kultúróvoda program keretében pedig 203 millió forintot biztosítanak az óvodák hagyományőrző és értékteremtő programjaik megvalósítására. 

Novák Irén, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője arról tájékoztatta a polgármestereket, hogy településeik milyen kulturális programokhoz csatlakozhatnak. Ilyen például a Petőfi mintaprogram, amelyet áprilistól kibővítenek, hogy még több helyszín bekapcsolódhasson. Népszerű a kistelepüléseken a Kutast a múltad! levéltári előadássorozat, a Hangszervándor előadása, és a Nemzeti Filmklub is. 

Új programként indul a János vitéz (h)arcai foglalkozássorozat iskolásoknak, a Petőfi200 vándorkiállítás, a Magyar Nemzet Kincsei – múzeum az iskolában program, vagy az Istennel talállak, testvérem! Cigány történetek – utazókiállítás. Májusban indulnak a népszerű Szakkör foglalkozások is 22 szakágban.