Űrhajósok és egy cápa is besétált a Neumann János Egyetem színpadára

A kecskeméti Neumann János Egyetem idén először, november 10-én rendezte meg a TEDxNeumann konferenciát, melyen az egyetemen hallgató és előadó szakemberek, valamint ismert hazai és nemzetközi kutatók, vállalkozók egyaránt előadtak.

A Neumann János Egyetem előadótermének sorai csordultig voltak, amikor Balogh Petya – akit a nagyközönség a Cápák című műsorból ismerhetett meg – felsétált a TEDxNeumann piros szőnyegére. Árvai Zoltán, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kommunikációs vezetője volt a rendezvény házigazdája, aki elmesélte, hogy bakancslistás kívánsága teljesül a kecskeméti hallgatóknak, ugyanis hónapokon keresztül, különböző módszerekkel próbálták rávenni az egyetemet, hogy invitálják meg a sikeres vállalkozót. Balogh Petya egy jótanács-csomaggal készült a közönségnek, vagyis válaszolt arra a kérdésre, amit mindenki tudni szeretne: mitől lehet valaki sikeres vállalkozó?

A startupper kiemelte a dicsérő szavak jótékony hatását, és szerinte az egyik legmotiválóbb dolog, ha az embert elismerik abban, amiben tehetséges. Balogh Petya elárulta, hogy a csillagok együttállása mellet öt olyan tényező van, ami elengedhetetlen ehhez a célkitűzéshez.

– Az első tanulságom az, hogy valamiben legyünk szuper jók. De az baromi nehéz, ezért kell még hozzá másik összetevő is. Akkor tudunk valamiben jóvá válni, ha pozitív visszajelzést kapunk – emelete ki a sikeres vállalkozó.

A cápa azt tanácsolta a hallgatóknak, a jövő hőseinek, hogy legyenek valamiben a legjobbak, legyenek hangosak, legyenek láthatóak és hallhatóak, legyenek hasznosak, és ne csak maguknak, hanem másoknak is. Legyenek hatásosak és legyenek elég bátrak, hogy merjék a saját útjukat járni.

– A világunkban mindig vannak szabályok, mindig vannak előző generációk, akik azt gondolják, hogy már tudják mit lehet és mit nem. Néha az egész világ egyet ért abban, hogy valami lehetetlen. Egészen addig, amíg nem ül le egy balek, aki valamit félre értett, akinek erről nem szóltak, és megcsinálja a lehetetlent – mondta.

Az első TEDxNeumann előadás-sorozatát az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan földönkívüli élményei zárták. Bertalan hazánk hatalmas büszkesége, aki jelenleg négy leendő űrhajós mentoraként tevékenykedik. Az űrhajósjelöltek (Szakály András, Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Schlégl Ádám) is kiszabadultak egy rövid időre a feszített tempóból és megosztottak néhány részletet a kiképzésük kapcsán.

– Egy olyan dologban tudok részt venni, amely nálam fontosabb, amely nálam nagyobb – mondta Cserényi Gyula, amikor a motivációjáról kérdezték.

– Engem az emberi teljesítménynek a határa érdekelt, az emberi szervezet alkalmazkodásának a határa, és annál nagyobb kihívás, mint az űrbe jutni és az űrben túlélni, nincsen – válaszolta Schlégl Ádám, aki korábban kutatóként is tevékenykedett.

Az indoklások közül természetesen a jövő nemzedékének inspirálása sem maradhatott ki, többek között emiatt is mesélték el történetüket a Neumann János Egyetem hallgatóinak. A saját indíttatáson túl a felkészítő programról is meséltek. A leendő űrhajósoknak különböző tanórákon, képzéseken kell részt venniük, illetve egy repülőgép-vezetői tanfolyamot is elvégezték. Szakály András hangsúlyozta, hogy meg kellett tanulniuk csapatban is hatékonyan dolgozni.

 – mondta.

A programról és az űrben töltött napokról viszont az első magyar űrhajósunk, Farkas Bertalan tartott előadást a piros szőnyegen, hiszen az első TEDxNeumann konferenciának ő volt a záró előadója. Farkas Bertalan, Valerij Kubaszovval együtt 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Bertalan elmesélte, hogy gyermekkorában mindig mérnök szeretett volna lenni, és a céljai között sosem szerepelt a világűr. Különösen azért sem, mert a lánya akkoriban született, amikor a program is kezdődött, így egészen elrugaszkodott elképzelés volt, hogy amíg ő az űrben van, addig a csecsemő lánya és felesége lent a Földön. Betekintést engedett a felkészítésbe, a program részleteibe is, és elárulta, hogy élete legnehezebb pillanatai közé tartozik a tengeri-túlélési gyakorlat. A tengerbe dobva teljesen magukra hagyták az akkori űrhajósjelölteket, és csak sodródtak a semmiben. Bertalan elárulta, akkor félt a legjobban. Ugyanakkor voltak szép pillanatok is a kiképzés alatt, például, amikor meghívták a családját is a Csillagvárosba. Azt is megtudhattuk, hogy 240 tonnával indultak a világűrbe, ebből viszont 220 tonna az üzemanyag volt.

– El lehet képzelni, hogy milyen jó étvágya volt a rakétának – viccelődött az első magyar űrhajós.

Nemcsak a rakétának, de az űrhajósoknak is jó étvágyuk volt: magyar és orosz élelmiszereket is vihettek magukkal az űrutazásra. Farkas Bertalan viszont olyan hungarikumot is felvitt magával, amire nem kapott engedélyt: felcsempészett egy kis Unicumot a nehezebb időkre. Nosztalgikus és kozmikus utazást élhettünk át, ahol betekinthettünk az űrutazás rejtelmeibe. Farkas Bertalan útravalóként pedig bíztat minden kicsit és nagyobbat, hogy merjenek álmodni, merjenek lépni, hiszen ő sem hitte, hogy űrhajós lehet, de néha az elképzelhetetlen is megtörténhet.