Ajándékdömping várja a népkonyha legaktívabb szegényeit

Tódor Norbert, a szociális-közművelődési intézmény munkatársa ismertette Árpád-házi Szent Erzsébet életútját, valamint a nevéhez fűződő legendákat. Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és Merániai Gertrúd voltak. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett a wartburgi várba. Német környezetben akarták nevelni, hogy jól elsajátíthassa új hazájának minden szokását.

A kis Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét. A nála hét évvel idősebb Lajos kezdettől fogva szívből szerette.

Lajos tizennyolc éves korában, apja halála után átvette a hatalmat Türingiában. Erzsébet a vár alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, ápolta a betegeket. Az udvar rosszallása ellenére Lajos támogatta felesége jótékony cselekedeteit.

Hat év boldog házasság után Erzsébet özvegy lett. Férje halála után gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, gúnyolták, elkergették, de béketűréssel viselte a megaláztatásokat. Városról városra járt. Ahol szükség volt rá, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Később Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte.

1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról; kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Huszonnégy éves volt.

Az Erzsébethez fűződő egyik legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda. Egy alkalommal kötényében kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, megkérdezte, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává. 

Egy másik legenda szerint Erzsébet egyszer férje ágyába fektetett egy leprás koldust. Hazatérő férje a szobába rontva a megfeszített Krisztust találta az ágyban, és ekkor értette meg felesége „esztelen” szeretetét.

A népkonyhán a megemlékezés folytatásaként egy-egy kis ajándékcsomagot vehettek át a Wojtyla-sorsközösség Erzsébet keresztnevű tagjai.

Farkasné Pásztor Jolántól, a karitatív létesítmény társalapítójától azt is megtudhatták az ünneplők, hogy rövidesen adománygyűjtési akció indul az egyik helyi nagyáruházban. A felajánlott tartós élelmiszerek a karácsonyi ajándékcsomagokban jutnak el a rászorultakhoz.

Emellett a Wojtyla vezetői egy-egy kosarat adnak át helyi vállalkozóknak abban a reményben, hogy az üzletemberek mindenféle jóval megtöltve visszaküldik azokat az Egressy utcai népkonyha épületébe.

A szociális-közművelődési intézmény társalapítója továbbá bejelentette, hogy a Wojtyla Ház kezdeményezésére a Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából nyolc gondozott ingyenesen tekintheti meg november 20-án Az ég tartja a Földet című zenés darabot.

A karácsonyi ajándékdömping sorába illeszkedik továbbá a Kecskeméti Városi Szociális Közalapítvány felajánlása, miszerint – úgyszintén a népkonyha indítványozására – a Wojtyla Barátság Központ öt gondozottját is vendégül látják a december 19-ei jótékonysági ebédosztás alkalmával, egy-egy meglepetéscsomag kíséretében.

Farkasné Pásztor Jolán örömmel adta hírül, hogy a Wojtyla Házban idén is átadják a legszorgalmasabb gondozottaknak járó Prima Primissima-díjakat, vagyis jutalomképpen egy-egy gazdagon megrakott ajándékcsomagot vehetnek át a szociális intézményben legodaadóbban segédkező ellátottak.

A tartós élelmiszerekből álló karácsonyi ajándékcsomagok december 22-én, az ünnepi műsort követően jutnak el a szegényekhez.