2023.11.08. 20:33
A különleges bánásmódot igénylő gyermekekről volt szó a bajai kurzuson
Borszéki Szabolcsné Gábris Virág, a bajai Eötvös József Főiskola oktatója a különleges bánásmódot igénylő gyermekek témakörrel foglalkozó kurzus keretében együtt gondolkodásra hívta a szakirányú továbbképzési szakokon hallgató gyakorló pedagógusokat a közelmúltban.
Borszéki Szabolcsné Gábris Virág (középen), a bajai Eötvös József Főiskola oktatója
Fotó: Beküldött fotó
Rendkívüli az emberekkel foglalkozók felelőssége. Szem előtt tartva, hogy elvárt a pedagógusok magas szintű tárgyi és módszertani tudása, valamint képessége a bármilyen irányú „másság” gondozására, kiemelt cél, hogy fokozottabb problémaérzékenységgel bíró, megalapozottabb és komplexebb ismeretekkel rendelkező, felkészültebb, hatékonyabb problémakezelésről tanúbizonyságot adni tudó pedagógus-generáció képződjön – hangzott el az eseményen.
A különleges bánásmód igényét, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve differenciáltan kezelni a mai nevelési-oktatási rendszer általános pedagógiai gyakorlata nem képes.
„A mai magyar nevelési-oktatási rendszer egyik alapproblémája, hogy nem veszi tudomásul, vagy nem tudja kezelni az egyének és csoportok sokféleségét, hogy nem mozgósít az egyéni életutak, életesélyek megtalálására” – támasztja alá ezen gondolatokat Bárdossy Ildikó, a Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola oktatója A befogadó iskola és környezete című könyvében. A nevelési-oktatási intézmény nehezen vagy nem a leginkább megfelelő módon próbál alkalmazkodni a falai közötti sokféle „mássághoz”.
A kurzuson szó volt a rendszer gyengeséget jelölő kiemelt elemekről, melyek napjainkban tetten érhetők: gyakran nem megfelelő, illetve hiányzik a „másság” felkutatásának, azonosításának gyakorlata, új szerepek lennének szükségesek, a fejlesztésben például hiányoznak az egyéni mentorok. Továbbá nem megfelelő a kooperáció a családdal, kevés a szakember, illetve a továbbképzés.
A komplex fejlesztőprogramok hiánya is megnehezíti a feladatot, hiszen a képességfejlesztés mellett a személyiségtényezők formálására is gondot kellene fordítani.
Napjaink gyakorló pedagógusai gyakran úgy gondolják, hogy baj van a gyermekkel akkor, ha átlagtól elmaradó, s akkor is, ha az átlagot meghaladó, de pláne, ha mindkettő, azaz úgynevezett kettős különlegességű tehetség – jelentette ki a szakember.
Adódnak a kérdések: ahol nincs célzott fejlesztés az intézményekben, nincsenek segítő-, fejlesztő-, gondozóközpontok, hogyan valósul meg a gyermekek képességeinek fejlesztése, illetve maximális kibontakoztatása. A pedagógusok mennyire felkészültek, illetve vállalják-e, s amennyiben igen, milyen mértékben a differenciált fejlesztést? – tették fel a kérdést a rendezvényen.
