2023.10.13. 18:39
Szenvedélybeteg szülők gyermekei: a traumatizáló problémákról szólt a félegyházi képzés – galériával
Magyarországon napjainkban körülbelül 400 ezer gyermek él olyan családban, ahol az egyik, vagy mindkét szülő alkoholbeteg. Ehhez még hozzá kell számolni a pszichoaktív anyagoktól függő családokban élő mintegy 8 ezer gyermeket is. Az ellátórendszer azonban többnyire csak a szülők felépülését támogatja, a gyerekekkel senki sem foglalkozik. Ezt szeretné orvosolni a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata azzal a képzéssel, amelyet az egészségfejlesztési irodák munkatársainak tartanak országszerte. A napokban Kiskunfélegyházán jártak.
Frankó András, családterapeuta és Kormos Piroska, szociálpedagógus tartott képzés
Fotó: Vajda Piroska
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakemberei folyamatosan járják az országot és képzéseket tartanak szakembereknek a szenvedélybeteg szülők gyermekeinek problémáival és azok megoldási lehetőségeivel kapcsolatban. Legújabb programjukat – amely az Apa, Anya, Pia – szenvedélybeteg szülők elfeledett gyermekei címet viseli az egészségfejlesztési irodákkal karöltve valósítják meg, hiszen ezekben az irodákban nagyon jól felkészült szakemberek dolgoznak.
Ám, hogy még nagyobb hatékonysággal tudjanak segíteni az érintetteknek, speciális módszertani segítséget kapnak a háromnapos képzés során. Ezt követően összefogásukkal elindulhat egy pozitív folyamat ebben a ma még tabutémának számító, ugyanakkor nagyon súlyos problémának a megoldásában – nyilatkozta hírportálunknak Frankó András, családterapeuta, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, aki a Kiskunfélegyházi Egészségfejlesztési Iroda szakembereinek szervezett képzést vezette.
A szenvedélybeteg szülők gyermekeinek problémáiról szólt a képzés Félegyházán
Fotók: Vajda PiroskaMunkatársa, Kormos Piroska, szociálpedagógus hozzátette, azért is nagyon fontos felhívni a figyelmet erre a problémára, mert a függőséget legtöbbször titok övezi, tabu, nem lehet róla beszélni, ami tovább növeli a feszültséget a gyermekben. A szenvedélybeteg családban felnőtt gyerekek életük végéig szenvednek a fiatalon elszenvedett traumáktól: a statisztikák szerint több mint harmaduk később maga is függő lesz. Szorongással, depresszióval, személyiségzavarokkal küzdenek. Mindazonáltal hiányoznak a számukra szervezett speciális segítő programok.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt években több olyan szakmai kiadványt is készített, amelyekkel próbálnak segítséget nyújtani azoknak, akik hivatásszerűen találkoznak az alkohollal érintett családokkal. De készítettek mesekönyvet és társasjátékokat gyerekek számára is. A kiadványok és képzések mellett szakmai konferenciákat is szerveznek. Legközelebb október 17-én, kedden lesz egy országos konferencia a témában, amit online is követhetnek az érdeklődők a kimondhato.hu oldalon. Kormos Piroska arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valaki érintett a témában, bátran kérjen segítséget. A gyerekek az apanyapia.hu oldalon, az apaiszik.kimondhato.hu, vagy az anyaiszik.kimondhato.hu oldalon kaphatnak segítséget. A hozzátartozóknak pedig az al-anon.hu oldalt ajánlja a szakember.
Kérdéses az egészségfejlesztési iroda további működése
Tóth Katalin, a Kiskunfélegyházi Egészségfejlesztési Iroda vezetője elmondta, nagy örömmel fogadták a Máltai Szeretetszolgálat megkeresését és szívesen adtak helyet a továbbképzésnek, hiszen az egészségfejlesztési iroda munkatársai épp azzal a korosztállyal találkoznak nap mint nap, ahol a szenvedélybeteg szülők problémája merülhet fel. Azt is elmondta, először vettek részt ilyen képzésen, amely a drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, internet - és egyéb függőség témában nyújt számukra szakmai módszertani segítséget. A képzés kellő bátorságot adott számukra ahhoz, hogy a tanácsadó szakpszichológus és viselkedéselemző kollégáikkal egy önsegítő csoportot is elindítsanak.
Az irodavezető ugyanakkor arról is beszámolt, hogy komoly problémát jelen számukra, hogy a Kiskunfélegyházi Egészségfejlesztési Iroda működésének ötéves fenntartási időszaka idén december 31-én lejár és nem tudják, hogy a jövőben folytathatják-e a munkát. Az önkormányzat nem tudja vállalni az évi 25 millió forintos fenntartási költséget, a fenntartó Belügyminisztériumtól pedig még nem kaptak választ a jövőjükkel kapcsolatban.