Bemutatták A kapus halála címmel Siflis Géza, a Fradi legendás focistája életéről szóló filmet – galériával

Siflis Géza labdarúgó 1907-ben született, a szerbiai Ókeresztúron. Tehetsége a szabadkai SAND Subotica futball együttesben bontakozott ki, legendás, a fél kaput kitöltő termete miatt Gullivernek is becézték. Kapusként öt alkalommal szerepelt a jugoszláv válogatottban. Szabadkáról 1928-ban a Ferencvároshoz szerződött, két év alatt 14 alkalommal lépett hivatalosan pályára, ebből négyszer bajnoki mérkőzésén. Mindkét évben tagja volt az ezüstérmes csapatnak. 1930-ban megfordult az Újpestnél, majd egy eredményes futballkarrier után vonult vissza az aktív játéktól. A magyarországi Kelebiában telepedett le, ahol feleségül vette diákkori szerelmét, Szász Magda mellúszót és a helyi Levente Sportegyesület vezetője és edzője lett. 1948-ban összetűzésbe keveredett a kommunistákkal. Budapesten, az Andrássy út 60-ban az ÁVH emberei megkínozták, sérüléseibe Kelebiára való hazatérte után 1948 őszén belehalt. A hatalom még az emlékét is igyekezett eltörölni. Tragikus haláláról a rendszerváltás előtt családja is alig mert beszélni.

Kovács Marcell ugyanis kutatást végzett a Levente Sportegyesület történetéről, ennek során alaposan feltérképezte Siflis Géza Kelebián töltötte utolsó éveit, a helyi temetőben megtalálta elhagyatott sírját is, amit később alapítványi támogatással felújítottak. Az egyesületi vezető meghívta Kelebiára a filmrendezőt, hogy a Siflis-család nevében vegyen részt a legendás hírű kapus tiszteletére szervezett megemlékezésen. Ettől kezdve évente többször is találkoztak, az alapos tényfeltáró munkának köszönhetően részletesen is megismerhette rokona, Siflis Géza történetét.

Később megszületett az elhatározás, hogy A kapus halála címmel tényfeltáró, egyben ismeretterjesztő dokumentumfilmet készít a rendező a Siflis Gézával kapcsolatban fellelhető archív anyagokat is beépítve a filmbe, amelybe nagy szerepet szánt a családi és a közarchívumokban megőrzött, fellelhető fotók, korabeli újságcikkek, valamint a máig megőrzött archív sportfilm felvételeknek, amelyek valamelyik országos, vagy nemzetközi mérkőzésről készülhettek.

Kovács Marcell, a Levente Sportegyesület elnöke a kelebiai Agrárkereskedelmi Központban tartott filmbemutatón elmondta, hogy 1989-ben választották meg a sportkör elnökének, akkor elhatározta, hogy részletesen is megismeri a kelebiai sportélet történetét. 

 – tette hozzá.

Siflis Erzsébet, Siflis Géza öccsének lánya is ott volt a premier előtti filmvetítésen, aki arról beszélt, hogy személyesen nem ismerték a híres focistát, mert ő abban az időben már Kelebián élt, de közelről közösen élték át a tragédiát nagy anyjukkal, mert miután a szüleik meghaltak, akkor a nagymama nevelt fel őket, aki mesélt nekik a fájdalmas történetről.

Siflis Zoltán, a film rendezője arról beszélt a bemutatón, hogy „nem sportfilmet, hanem sorsfilmet szeretett volna készíteni rokona tragikus életéről.” – Mindig is, minden korábbi filmemben is a hőseimnek vagy az áldozataimnak a sorsát szerettem volna megragadni, bemutatni. Így volt ez most is, Géza esetében szinte kínálta magát, annál is inkább mert itt lebegett közel nyolc évtizedig a titok – fogalmazott.

A film kétféle nézőpontból, illetve idősíkon mutatja be Siflis Géza sport- és magánéletét. Egy múltbéli és egy jelenkori szekvencia foglalja keretbe a történetet, beleszőve a családban róla fennmarad történeteket is. A film rendezője, Siflis Zoltán és Kovács Marcell mesélőként a kamera előtt is szerepelnek, megszólaltatták az adott időszakot kutató magyarországi és vajdasági sporttörténészeket, és azokat a szabadkai és magyarországi hozzátartozókat, akik az emlékezetükben történeteket őriznek Siflis Gézáról.

A futballtörténelem egyik legizgalmasabb alakjáról, Siflis Géza kapusról, készült dokumentumfilmet a Nemzeti Filmintézet is támogatta. A film operatőre Kovács Róbert és Szarapka Szabolcs, vágója Miskolci Rolland, hangtechnikusa Nagy Gergely, gyártás és felvételvezetője Brasnyó Szilvia. Mindannyian a szabadkai székhelyű Pannon RTV munkatársai. A kapus halála a Nemzeti Filmintézet 6 millió forintos támogatásával készül, producere Czutor György. Siflis Zoltán dokumentumfilm-rendező, nevéhez olyan Délvidéken készült alkotások is fűződnek, mint a balkáni–jugoszláviai háborúkat a magyar kisebbség szempontjából bemutató Örvényben és a filmművészet helyi úttörőiről szóló A kamerás emberek.