Huszonöt év régészeti anyagából nyílt kiállítás Kalocsán – galériával

– A mai kiállítás egészen különleges, hiszen 25 év munkáját foglalja össze, bizonyítva a Kalocsai Sárköz régészeti gazdagságát, a kalocsai múzeum munkatársainak kitűnő szakértelmét. Rendkívül büszke vagyok a Viski Károly Múzeum munkatársaira, akik Kalocsán és környékén igen aktív feltáró munkát végeznek, segítik hagyományainkat megmenteni az utókor számára – mondta a megnyitón Simon Zoltán.

– Ahhoz, hogy ennek a közel 30 évnek a kiváló, csodás anyaga összejöjjön, a humánerőforrásnak, elsősorban Romsics Imre igazgatónak a munkája kellett. A kalocsai járást közel lefedő kalocsai Sárköz abban különleges, hogy régészeti szempontból szinte száz százalékig bejárt; egy olyan lelőhelykataszter áll rendelkezésre, ami sehol máshol a megyében. Kecskemét sem kivétel, talán még a Bajai járás van hasonló helyzetben. Nagyon nagy munka végeredményét láthatjuk. Ahhoz hogy most ünnepelhessünk, kellett egy jó koncepció – fogalmazott Rosta Szabolcs

A folytatásban az igazgató elmondta: egy jó ideig Kustár Rozália régész nagyon koncepciózusan határozta meg az itteni kutatási munkát. Ez a koncepció jellemzi Szabóné Lantos Andrea régész közel 20 évi munkásságát Kalocsán és a térségben. Lantos Andreának a sok-sok leletanyag mellett a középkori templomokat illetően vannak komoly érdemei. Továbbá abban is, hogy a régészeti és leletmentő munkába más intézményeket és azok szakembereit is bevonta, ezeket a szép eredményeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Bajai Türr István Múzeummal, a kecskeméti múzeummal együttműködésben lehetett ilyen magas fokon elérni. 

A megyei igazgató szerint az átlagember aligha gondolná, hogy a dunapataji református templomban sikerült olyan példaértékű munkát végezni, amelynek nyomán az egykori katolikus gótikus templomról nagyon sok információ áll rendelkezésre. Szabóné Lantos Andrea a kecskeméti múzeum területén is feltáró munkát végzett, például Apostagon, ám rajta kívül természetesen a múzeum valamennyi munkatársát elismerés illeti – fejezte be mondanivalóját Rosta Szabolcs.

A terepbejárások 1996-ban kezdődtek

Szabóné Lantos Andrea a tárlatról szólva elmondta: a kiállítás a főbejárattól indulva, az aljzaton látható időszalag szerint, az ásatások időrendjét követve járható be. Mint elhangzott: 1996-tól 2023-ig fut az idővonal, amelynek mentén a folyosó két oldalán azoknak az ásatásoknak a neveit és leletanyagát lehet látni. Az 1996-os esztendő azért fontos kezdődátum, mert a terepbejárások ekkor kezdődtek. Homokmégyen Gallina Zsolt egy állatfejes bronz karperecet talált és ennek nyomán egy tervásatás kezdődött, ami 1996-tól 2002-ig tartott. Egy X-XI. századi temető anyaga látható. A hartai ásatások Kustár Rozália nevéhez kötődnek. Ezek útépítések nyomvonalán, vagy homokbányák területén zajlottak, itt bronzkori, Árpád-kori és új kőköri település nyomait tárták fel. E munkába, 2003-ban már Lantos Andrea is bekapcsolódott. Mint elhangzott: a legfrissebb leletanyag idén nyáron került elő Bátyáról. Egy halomsíros kultúrához kapcsolatható temető anyagáról van szó, amit azóta sikerült restaurálni és most bemutatni.