Különleges Petőfi-emléktáblát helyeztek el a kecskeméti Hírös Agórában – galériával

A jelenlévőket Harmatos Zoltán az intézmény szakmai vezetője köszöntötte. Mint mondta, a Petőfi emlékévek kapcsán sok rendezvényt tartottak és tartanak még idén országszerte, a városban és a Hírös Agóra Kulturális Központban is. 

– Most egy olyan emléktábla előtt állok, ami más, mint azok az emléktáblák, amik histórikusan megemlékeznek Petőfi életéről – hangsúlyozta Harmatos Zoltán. 

Az alkotást pedig maga művész, Balanyi Károly, a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének vezetője mutatta be a közönségnek. 

Mint mondta, a zománc kompozíció három forrásból táplálkozik. Az egyik Petőfi költészete – ami nagyon régóta foglalkoztatja a képzőművészt. A másik forrás Kecskemét történetisége, múltja és szellemisége. Ezzel kapcsolatban az alkotó így fogalmazott: 

Kecskemét – bár 1368-ban említik először Nagy Lajos király egyik oklevelében – valószínűleg már a Krisztus előtti időkben lakott hely volt. Átvészelte a történelem megpróbáltatásait, a tatárjárást, a rác betörést, a szovjet megszállást és nem pusztult el, hanem folyton újjászületve növekedni tudott. Mi a titka az itt élő emberek szívós kitartásának, életerejének, a város sajátos atmoszférájának, szellemiségének, amely Petőfit is megihlette, sőt annyira meghatotta, hogy szülővárosának nevezte? Ez a kérdés foglalkoztatott a mű tervezése és megvalósítása közben, ahogy próbáltam a várost a környező tájba, a verset és Petőfi arcmását a képbe illeszteni.

 A harmadik forrás, pedig a művész gyermekkori élményeiből fakad. Ugyanis egy Kecskemét közeli tanyán nőtt fel, ahonnan kicsit rá lehetett látni a kecskeméti tájra is. Ez a táj, a város tornyai, amit gyermekként látott, a képben is visszaköszön. 

A mű alkotása közben ezek az érzelmek, emlékek és gondolatok működtek bennem – zárta szavait a művész.