Numizmatikusok találkoztak Kiskőrösön – galériával

A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete és annak kiskőrösi csoportja Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából az idei évben Kiskőrösön rendezte meg az 53. vándorgyűlését. A helyi szervezőbizottság vezetője Prepszent István régiségkereskedő, becsüs, numizmatikus gyűjteményéből állítottak ki egy tárlatot a rendezvény alkalmából. A szervezésben részt vett a város jól ismert Kossuth- és Petőfi-relikvia és dokumentum-gyűjteményével rendelkező Krámer Iván történész is. Az egyesület vezetése a Petőfi 200 Emlékév keretében döntött úgy a kiskőrösiek kérésére, hogy a településen rendezi meg a vándorgyűlést. 

Domonyi László, a város polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény része a Petőfi 200 programsorozatnak, amely keretében nagyon sok embert megmozgattak a városban, illetve az országban. A városba látogatók száma ugyanis jelentősen megnőtt az elmúlt év során. A település első embere felhívta a vendégek figyelmét arra, hogy a múzeumok megtekintése mellett látogassanak el a helyi gyógyfürdőbe és kóstolják meg a népszerű borokat is.

A polgármestert követően Csóka Ferenc, az egyesület országos elnöke nyitotta meg a rendezvényt, mely után a vendégek előadást hallgattak meg a forradalom és a szabadságharc kitüntetéseinek a történeteiről. Ezt követően Csóka Ferenc elismeréseket adott át a tagok egy részének.

A rendezvényen az országos elnökkel beszélgettünk a szervezetről, és arról, miért is lett éremgyűjtő.

Az egyesület 1969-ben alakult. Negyvenkét városban rendelkezik csoportokkal, úgy másfél ezer regisztrált tagot tartanak számon, mondta a vezető. Korábban nagyobb volt a taglétszám, de az internet hatására ma már nem kell egymáshoz utazniuk, ha tájékozódni akarnak. Ez visszavetette a tagsági létszámot. Ugyanakkor a személyes találkozónak nincs párja, hangsúlyozta az elnök. Majd hozzátette: minden vándorgyűlésen kiadnak egy ezüst és egy bronz érempárt, amelyek a tagok munkájának az elismerésére szolgálnak. Az ilyen érméknek is van gyűjtője, mert ezek értékesek, ugyanis nívós képzőművészek tervezik. Ezek kis példányszámúak, útángyártás nincs. 

Az elnök elmondta, hogy az egyesületben a tagságot az idősebb generáció képviseli. Ennek az az oka, hogy a numizmatika nem olcsó hobbi, befektetést kíván. Ha valaki a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott évi 15-16 érmét megveszi, az több száz ezer forintba kerül.

Csóka Ferenc esztergomi lakos, akinek a nagyapja és az édesapja is gyűjtő volt. Mint mondta, a nagyapa Ferenc József-kori, míg az apa Horthy-korszakbeli pénzeket adott neki. Ő 15 évesen csatlakozott az esztergomi csoporthoz, mivel a történelem és a numizmatika érdekelte. Az utóbbi segédtudománynak számít, elősegítve a történelmi események jobb megértését. Ő leginkább a kelta-, a római és a magyar középkori pénzeket gyűjti, de ezek mellett a jelenlegi érmekibocsátásokat is megvásárolja. Még gyűjti a kitüntetéseket, a dualizmus és a XX. századi anyagokat is.

Kérdésünkre elmondta, hogy a Dunántúlon a mai napig minden bizonnyal rengeteg olyan hely lehet, ahol például az ókorban pénzeket rejtettek el. Mint ismert, annak idején két provinciára osztották fel a térséget, ahol három légió is állomásozott, itt haladt keresztül a Borostyán út is. Az államnak a katonákat fizetnie kellett, illetve az is igaz, hogy Pannónia élénk kereskedelmet folytatott a Barbaricumban élő népekkel. Ezért is kerül elő a mai napig sok pénzlelet – mondta az elnök.