2023.07.23. 16:40
A zenetanulás formálja a személyiséget és az emberi kapcsolatokat is
A zene elképesztő hatással van a gyermekek fejlődésére – állítják a szakemberek. Azt mondják, hogy már az anyaméhben hallgatott dallamok is pozitívan hatnak rájuk. A későbbi gyermekkori zenetanulás pedig fejleszti a memóriájukat, segít a félelmek és a szorongások legyőzésében és még a tanulás is jobban megy tőle, valamint az emberi kapcsolatok kialakításában is nagy szerepet játszik. A témával kapcsolatban megkerestük Balogné Papp Boglárkát, a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetőjét. Arra kerestük a választ, hogy miért jó, ha valaki zenét tanul.
Fotó: shutterstock.com / illusztráció
− Mikor érdemes elkezdeni a zenélést?
− Erre a kérdésre azt szoktam válaszolni, hogy az egyén fogékonyságától függ. Hiszen láttam már nemegyszer, hogy az óvodáskorú gyermek, saját érdeklődésének köszönhetően, rendszeresen zenél hangszeren, melynek következtében szülei beíratják zeneiskolába, de van olyan is, hogy egy csecsemő Mendelssohn e-moll hegedűversenyére nyugszik meg. Mindkettő miértjére, hogyanjára természetesen van válasz. Kodály Zoltán szavait idézem, amikor is 1948-ban, Párizsban egy művészeti nevelésről szóló gyermeknapi konferencián a következőket mondta:„Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt...” Vagyis kezdetekben a legszűkebb környezeti minta hatása a legerőteljesebb és a legnagyobb befolyással bíró az egyén számára. Később természetesen a módszer és a tanár személye is meghatározóvá válik. Az iskolai gyakorlat nálunk azt mutatja, hogy a szülők általában az iskola kezdéssel, 1-2. osztállyal íratják be gyermeküket az alapfokú művészetoktatásba, gondolok itt a klasszikus zenei ágakra és a néptánc vonalra.
− Vajon mindenkinek érdemes zenét tanulni, vagy vannak olyan gyerekek, akiknél nem kell ezt erőltetni?
− Hámori József Széchenyi-díjas biológus, agykutató írja, hogy az alapvető muzikalitás ugyanolyan velünk született képesség, mint a beszéd képessége. Hámori szerint azonban a beszéd egyedül nem alkalmas arra, hogy teljes személyiséget hozzon létre. A zenének van egy másik komponense, a ritmus, ami az agy időszámításához köthető – ez pedig a bal agyféltekéhez. Valamint tudományos eredmények mutatják, hogy a gyerek ritmusérzéke az anyai szívhangok miatt már embrionális korban kezd kialakulni. Ezért a fenti kérdést ennek tudatában érdemes végiggondolni.
Forrás: Beküldött fotó
− Miért kiemelt fontosságú a kóruséneklés?
− Hányszor elgondolkoztam már azon, hogy öregdiákjaink mindig könnyes szemmel emlékeznek vissza Kodály Zoltán A Magyarokhoz című kánonjára és kérik újra és újra, hogy velünk énekelhessék a művet. Miért? A tömeg hangzásának nemcsak megrázó, katartikus ereje van, hanem a közösségi összetartozás egyik megnyilvánulási formája is. Éppen ezért a mai napig megtanítjuk a kórusművet diákjainknak és iskolai ünnepségek alkalmával ezt harsogja az egész iskola. Ez a mi összetartozásunk, melyre ők is emlékezni fognak.
− Önök az intézményben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megőrizzék és továbbadják Kodály szellemiségét, az ő meglátásai szerint tanítják a gyerekeket. Mit gondol, ez segíti a zene iránti elköteleződést és a nemzeti öntudat, az identitástudat megerősítését is?
− Én úgy látom, nem a tagozaton van a hangsúly, és nem azon, hogy emelt ének óraszámban dolgozunk a hétköznapokban, hanem azon, hogy a zenével nevelünk. Kodály le is írta, hogy semmilyen ismeret nem megy be a hosszú távú memóriába, csak az az ismeret, amit az élmény lepecsétel. Ezért hatalmas jelentősége annak, hogy milyen eszközzel tudjuk az érzelmi intelligenciát fejleszteni. Én úgy gondolom, hogy nagyon jó, hogy létezik művészeti nevelés, ami itt Kecskeméten is elérhető mindenki számára, méghozzá a Kodály Iskolában.
