A nemzeti összetartozás napját ünnepelték Félegyházán – galériával

A gyülekező viharfelhők miatt a hagyományoktól eltérően, nem szabadtéren a Magyarok Nagyasszonya-szobornál, hanem a Sarlós Boldogasszony-templomban tartották meg a trianoni megemlékezést pénteken Kiskunfélegyházán. 

Az esemény vendégeit Csányi József polgármester köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta szomorú nap ez magyar történelemben, hiszen olyan békediktátum született, amely szétdarabolta az országot, a magyarok ezreit pedig elszakította hazájától. Mint mondta, elfogadhatatlan ez a békediktátum és addig, amíg ez nem talál orvoslásra, kötelességünk megemlékezni erről a gyalázatos eseményről. 

Tifán Irén, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója ünnepi beszédében elmondta, küldöttségük Erdély szívéből érkezett, ahol a lakosság több mint 90 százaléka magyar. Minden évben a nemzeti összetartozás napján itt ünnepelnek Kiskunfélegyházán, hiszen iskolájuk és a Constantinum Móra Ferenc Általános Iskola 20 éve kötött testvériskolai megállapodást. 

Százhárom évvel ezelőtt a magyar történelem egyik nagy, sorsdöntő tragédiája esett meg. Vajon miért ünnep nekünk ez a nap? Azért, mert a nemzeti összetartozást ünnepeljük. A fizikailag szétszakított magyarság lelki összeforrását – hangsúlyozta az igazgatónő. Hozzátette, az összetartozás napja számukra is ünnep otthon, Erdélyben. Azt ünnepeljük, hogy a határoktól, koráltoktól függetlenül van közös múltunk, vannak erős gyökereink, amibe kapaszkodhatunk, van közös jelenünk, és van jövőnk. Itt Európa közepén a múltunkra alapozva, a jelenben megerősödve van jövőnk.

Nekünk erdélyi pedagógusoknak nagy feladat, hogy tudjuk és beszéljük a magyar nyelvet, tudjuk és hordozzuk a magyar kultúrát, az erdélyiek otthon anyanyelvükön magyarul beszéljenek, ismerjék és éljék meg a közös hagyományainkat, erősödjön nemzettudat. Erdélyben is, az anyaországban is akkor maradhat meg a magyarság, ha kellően összetart – fogalmazott Tifán Irén. 

A megemlékezést Constantinum Intézmény diákjainak műsora tette igazán teljessé. Az esemény a Magyarok Nagyasszonya szobor koszorúzásával zárult.

Gyászszünetet rendeltek el és félárbócra eresztették a zászlókat 

1920. június 4-én a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. Idén 103 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar került az új határokon kívülre. 

A nemzeti összetartozás napja a 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező , június 4-re eső emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az országgyűlés. A törvény elfogadásával kinyilvánította: "a több állam fennhatósága vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme."