2023.05.11. 11:20
Frittmann János: nagyon magas a Kunsági Borvidék presztízse
Harmadik alkalommal választották meg a Kunsági Borvidék küldöttei Frittmann Jánost a borvidék elnökének. A soltvadkerti borász helyettese Filus János kaskantyúi szőlész, középiskolai tanár lett. Mindketten a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) küldöttei is.
Harmadik alkalommal választották meg Frittmann Jánost a Kunsági Borvidék elnökének
Fotó: Barta Zsolt
Harmadik alkalommal képviseli a Kunsági Borvidék termelőit Frittmann János. A soltvadkerti borászt a közelmúltban újra választották az elnöki posztra. Hírportálunknak elmondta, hogy ma már a Kunsági Borvidék presztízse összehasonlíthatatlanul jobb, mint volt akár két évtizede. Mindez annak köszönhető, hogy a térség jó nevű borászatai egyre jobb termékeket állítanak elő, országos és nemzetközi versenyeken szereznek aranyérmeket.
Hangsúlyozta: az ország legnagyobb területű borvidékén legalább tíz olyan pincészet működik, amelyeket a szakma a legjobb hazaiak között tart számon, sőt külföldi versenyeken is díjakat nyernek. A térség szakemberei a magyar ültetvények 30 százalékát gondozzák, a hazai piac 60 százalékát tartják a kezükben, ugyanakkor, amikor szavazni kell, akkor a Kunsági Borvidék mindössze a szavazatok 10 százalékával rendelkezik a hazai borvidékek között.
Mint fogalmazott, más térségekkel történő diplomatikus együttműködéssel lehet elérni azt, hogy a kunsági szőlőtermelők és borkészítők érdekei érvényesüljenek. Az elnök tíz év óta segíti, koordinálja a térség borvilágának a fejlődését. Mint mondta, egy évtizede az volt a probléma, hogy szinte elöntötte az olcsó olasz termék az országot, amely leverte a szőlő felvásárlási árakat. Annak idején az első megválasztása előtti voksoláskor azt kérte, hogy azok ne szavazzanak rá, akik számára az itáliai termékek beáramlása jót tesz a vállalkozásának. Megválasztották egy évtizede, és szerencsére csökkenthető volt az import mennyisége. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnt volna a behozatal, fogalmazott, csak a mértéke esett vissza.
Intézkedni kellett abban a kérdésben is, hogy pályázati támogatással a Kunsági Borvidék ültetvényei megújulhassanak. Egy korábbi döntést kellett felülvizsgálni, amely a térség helyzetét érintette hátrányosan, miközben a borászat világában a Kunságnak kiemelkedő a szerepe. A második ötéves ciklusban az volt a feladat, hogy a Kunsági Borvidékkel kapcsolatos negatív előítéleteket megszüntessék. A kunsági jelzőt kellett megerősíteni a köztudatban, miszerint ehhez a névhez magas minőségű termékek kapcsolódnak. Ez azért is volt fontos, mert a térségből alacsonyabb kategóriájú borok is megtalálhatóak a piacon, de azok Duna-Tisza közi, vagy Duna név alatt hozhatóak forgalomba.
A kunsági névnek azért kell a magas minőséget megütnie, mert az utóbb említett két másik névnek is segít az értékesítés során. Tapasztalata alapján, a fiatal fogyasztói korosztálynál kunsági jelzővel forgalmazott palackos borok egyre népszerűbbek. Ha korábban egy társaságban a borok kerültek szóba, akkor mindenki a vörösborokra gondolt, illetve a Tokaji borvidékre. Ma már más a helyzet, ugyanis fehér- és rozéborokra gondolnak az emberek.
A világon egyre többen a gyümölcsös ízű termékeket keresik, az ilyen termékek előállításában pedig Magyarország, ezen belül a Kunsági Borvidék vezető szerepet játszik.
A borvidék hírnevének erősítéséért egy marketinges cég is fontos szerepet kapott, mondta az elnök.
Kérdésünkre, miszerint mit lehet tenni, 20 liter alá esett idehaza az egy főre eső borfogyasztás mennyisége, Frittmann János elmondta, el kell azon gondolkozni, hogy bizonyos előítéletekre másként tekintsünk.
− Annak idején főleg az idősebbek fogyasztották a fehérborokat fröccsként.
Azok a fiatalok sem voltak népszerűek, akik a vörösbort kólával itták. Ma a nyári melegben megint egyre többen fogyasztanak nem csak a fehér, de a rozéból és a vörösből készült fröccsöket. Ezek az italok így a sörök versenytársai manapság. Ki kell találni azt is, hogy milyen boros koktélokat is lehetne népszerűsíteni, de nem palackban előregyártott koktélokra kell gondolni, mert ezen a területen az ügyeskedők lépnének előre − fogalmazott a borvidék elnöke.
Annak idején a fiatalokat lebeszéltük a vörösboros kóláról. Mit fogyasztanak ma? Sokan az égetett szeszt tonikkal isszák, vagy kábítószert fogyasztanak. Frittmann János úgy véli, a fiatalok – ha úgy gondolják – nyugodtan igyanak édes bort akár kólával is. Így előbb-utóbb a rászoknak majd a borokra és maguk mögött hagyják a kólát. Ezek lehetnek majd a rávezető italok a klasszikus borra.
Áttért egy másik témára is: a szőlőtermelés oldaláról az aszályra kell választ találnia a térségnek, illetve a borászatok innovációjára nagyobb figyelmet kell fordítani. Fontos további szőlő fajtákat népszerűsíteni.
− Ma a generosában nagy lehetőséget láthatunk. Hosszú távon a fehér- és a rozéborok lesznek egyre népszerűbbek a piacokon − mondta végül Frittmann János a Kunsági Borvidék újraválasztott elnöke.