2023.05.21. 14:00
A Főreáliskola egykoron a város szélén állt
Sokan csak Reálként emlegetik napjainkban is Kecskeméten, a Katona József Gimnáziumot. Honnan a név, milyen történelmi gyökerei vannak a város egyik legrégebbi, 1914-ben késői szecessziós stílusban épült iskolájának? A Reál iskola történetét a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján mutatjuk be, melyhez forrásként helytörténeti írásokat vettünk alapul. A laktanya egykori szépségét pedig Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában található korabeli képeslapokon keresztül mutatjuk be.
Katona József Gimnázium
A 19. században Kecskemét poros, sáros, földszintes város volt. Az összevissza épült, nádtetős házak között, a főtér környezetében a templomok mellett egyetlen emeletes épület állt: az 1830-ban épült Ókollégium. Kecskemét városképe a 19. század vége felé kezdett formát ölteni, több hatalmas tűzvész (1678, 1717, 1794 és 1819) miatt a városrendezés halaszthatatlanná vált. A Kiegyezést követően, a századforduló környékén megindult a város gazdasági fellendülése, a korszerűbb városszerkezet kialakítása. A 20. század fordulóján már szemmel látható volt a változás, sorra nőttek ki az emeletes épületek. Lestár Péter (1880–1896) és Kada Elek (1897–1913) több mint három évtizedes polgármestersége alatt épült meg a legtöbb ismert kecskeméti épület, melyek közül ma is majdnem mind a város építészeti értékeit gazdagítja. Ezek közé sorolható a Katona József Gimnázium is.
A 20. század eleje a nagy iskolaépítkezéseké volt országszerte, így Kecskeméten is. Mivel a városközpontban már nem volt üres telek, a város szélén épült fel 1914-ben az Állami Főreáliskola. A városközponttól akkor még nagyon távolinak tűnő iskola ma már a város központjához tartozik. A korabeli képeslapokon is látszik, hogy ekkor a lovas kocsik után porzik még az út.
Az Állami Főreáliskola 1912-1914 között Löllbach Kálmán tervei alapján épült fel. Az építész kevésbé ismert, de érdemes róla tudni, hogy budapesti műegyetemi tanulmányai után Berlinben dolgozott, majd 1908-tól Budapesten önállósította magát. Számos iskolát, villát, bérházat tervezett a fővárosban és vidéken is. A kecskeméti Főreáliskola a főtéri épületeknél már felfedezhető szecessziós irányok közül elsősorban a „Fiatalokéhoz” kapcsolódik. A homlokzaton a timpanont eredetileg Magyarország középcímere díszítette.
A szocialista időkben lekerült ez a történelmi címer róla. 2010 nyarán az épület tetőszerkezetét teljesen fölújították, és a timpanonba Andrej Németh Endre komáromi születésű cseh művész alkotása került.
Az épület 1957 óta ad helyet a Katona József Gimnáziumnak. 1962 óta előcsarnokában látható Czélkuti-Züllich Rudolf kései klasszicista Katona Józsefet ábrázoló bronzszobra, melyet eredetileg Pesten, a Nemzeti Színház előtt állítottak fel, 1858-ban. Innen az 1860-as években Tomory Anasztáz Gomba községben lévő birtokára vitte, majd 1881-ben Kecskemétnek ajándékozta.
A szobrot először Kecskeméten, a Műkertben állították fel, később került a gimnázium épületébe.
