Elismert szaktekintélyek tartottak előadást a bajai campuson – galériával

Az NKE bajai campusán Bíró Tibor dékán fogadta a tiszteletbeli doktorokat.  Majd Charles J. Vörösmarty előadásában egyebek mellett Erdős Pál magyar származású matematikusról, a Földön élő fajok egymásrautaltságáról, illetve a Nagy Gyorsulás elnevezésű jelenségről beszélt, amely az ember által előidézett, hosszútávú hatásokat jelöli és meghatározza az antropocén korszakot. Rámutatott a biodiverzitás fontosságára, amely nélkül nem képzelhető el működő gazdaság. 

Kőrösi Csaba előadásában a paradigmaváltást nehezítő trendek között említette az élelmiszerellátás és a tiszta energiához való hozzáférés nehézségeit, a teljes foglalkoztatottság elérésének akadályait, a városi nyomornegyedekben élők számának emelkedését és a tengeri élővilág hanyatlását. Felhívta a figyelmet a háborúk veszélyeire, az energia- és adósságválságra, valamint a gyorsuló klímaváltozásra. Kőrösi Csaba ugyanakkor sürgette egy globális vízügyi információs rendszer felállítását és az adatbázisok integrálását. A tiszteletbeli doktorok látogatásuk végén megtekintették a VTK új mérőhajóját és a campust is. 

Előző nap az NKE budapesti campusán az egyetem rektora, Deli Gergely köszöntőjében elmondta: mindkét új díszdoktor olyan szakterületen alkotott maradandót, amelyek terén egyetemünk is stratégiai célokat jelölt ki. Az ENSZ által múlt héten megtartott vízügyi konferenciára utalva arról beszélt, hogy az államok, a gazdasági szereplők, a média és az állampolgárok egyaránt felelősséggel tartoznak a Föld vízkészletének megőrzéséért. A vízbiztonságot, az éghajlatváltozást és az élelmiszerbiztonság kérdését egyben kell kezelni, e célkitűzés megvalósításában az NKE is szerepet vállal kapcsolódó képzéseivel és az infrastruktúra fejlesztésével – emelte ki, hangsúlyozva: számít a díszdoktorok tanácsaira, iránymutatásaira.

A díszdoktorok munkásságát Józsa János rektor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának elnöke idézte fel. Charles J. Vörösmarty laudációjában Szöllősi-Nagy András, az NKE VTK egyetemi tanára arról beszélt, hogy a jelenleg New York-i Városi Egyetem egyik kutatóközpontját vezető professzor 1991 óta foglalkozik a földtani rendszerekkel. Dolgozott az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjában, az ENSZ Vízügyi Programjában és több NASA-programban is. Ezek célja a Föld – azon belül a sérülékeny sarkvidéki területek – működésének jobb megértése volt. Az elmúlt évtizedekben a vízkörforgás és a globális hidrológiai adatkészletek modellezésében mélyedt el, számtalan szakcikket publikált.

Kőrösi Csaba laudációjában Zlinszky János egyetemi docens emlékeztetett, hogy a díszdoktort megválasztották a Fenntartható Fejlesztési Célrendszer megalkotásával megbízott ENSZ Nyílt Munkacsoport, az OWG társelnökévé. Hangsúlyozta: Kőrösi Csaba munkájának köszönhető a jelenleg érvényes, 2030-ig szóló globális fenntartható fejlesztési célrendszer kidolgozása, amely új történeti és módszertani fejezetet nyitott a diplomáciában.