A tervezett jogosítvány szigorításról is elmondta véleményét a kecskeméti szakember

Az Európai Unió tervezi, hogy 70 éves kor felett szigorítanák a jogosítvány meghosszabbítását. Ennek kapcsán Füredi András elmondta: ez egyelőre egy uniós felvetés. Ahány ország, annyiféle szabályozás van életben. Vannak, ahol enyhébbek. Hallunk olyan országról is, ahol egyszer, a jogosítvány megszerzésénél szükséges csak az orvosi alkalmassági, utána már nem foglalkoznak vele, hacsak nem lesz beteg az illető. Nálunk eleve szigorúbbak a szabályok. A B kategóriás jogosítványnál 50 év alatt tíz évente, 50 és 60 év között öt évente, 60 és 70 év között három évente, majd 70 év felett két évente kell alkalmasságira menni orvoshoz. A hivatásos jogsinál ez valamivel szigorúbb, például 60 év után már csak 2 évre adják meg nekik, utána 70 fölött meg évente.

Gyakran hallani, hogy idősek többször okoznak balesetet, holott erre nincs konkrét kimutatás. Füredi András megjegyezte, korábban minden olyan éjszakai balesetre, amit fiatal okozott, ráfogták, hogy diszkóbaleset. Most éppen az időseket kapták fel. Az tény, hogy az idős kornak vannak sajátosságai vezetésben, például lassabban mennek, megfontoltabban, nem fognak bele előzésbe, illetve egyes közlekedési helyzetekben lassabban döntenek. Ez azonban nem biztos, hogy baleseti forrás, ha mindenki a KRESZ szerint közlekedik. S ez nemcsak az alkalmasságin múlik. Akinek már régóta van jogosítványa, sokszor hatékony lenne számára egy felfrissítő tanfolyam, hogy a tudása naprakész legyen. Ma már nem változik olyan sűrűn a KRESZ, de például a 70-es években, amikor nagy újítások voltak, nem volt kötelező, de sokan kérték a KRESZ felújító tanfolyamot. Most is csak ajánlani tudná. 

A közlekedés során a legtöbb esetben az elsőbbségadás és a jobbkéz-szabály azok, melyek gyakran gondot okoznak. Füredi András ennek kapcsán kifejtette: a tanulók nehezen alkalmazzák a tanultakat. Ennek hátterében az lehet, hogy az idősebb generáció és az utánuk jövők még gyermekként figyelték szüleiket vezetés közben, nézték a forgalmat, addig a mai fiatalok már telefonoznak a hátsó ülésen, vagy tableten filmet néznek. Ráadásul a ma már felnőtt korosztály még buszozott és gyalog ment iskolába, így még megtanultak közlekedni is. Hiszen nem ugyanaz vezetni és közlekedni. 

A balesetek egy részét a KRESZ nem tudása okozza, a másikat a figyelmetlenség. Füredi András elmondta, volt szerencséje egy balesetelemző csoport munkájával is megismerkedni, akik rámutattak arra, hogy a balesetet nem mindig az ember okozza. Meg kell nézni, mi gátolta abban, hogy miért nem tudott elsőbbséget adni, és lehet hogy egy bokrot csak lejjebb kéne vágni egy picikét, egy táblát 15-20 centivel arrébb tenni.

Arról is hallani a hírekben, hogy szembe megy valaki a forgalommal vagy fordítva hajt be a körforgalomba. A szakember erre reagálva leszögezte, nem lehet kijelenteni, hogy ez csak az idősebbekre jellemző. Ezen helyzeteket mindig a figyelmetlenség idézi elő. Annyi inger éri az embereket, nem tudni, éppen mire figyelt, amikor vétett. A rutinpályán még zárt pályán, ingerszegény környezetben készülnek fel a tanulók. Később a forgalomba pedig sokan lazábbra veszik, sok inger éri őket és kérdés, ki hogyan dolgozza ezt fel. 

A követési távolság is gyakran egy baleset kiváltó oka. Ennek kapcsán Füredi András úgy vélekedett, hogy ma az emberek nem tudják, hogy mennyi idő alatt áll meg az autójuk. Követési távolságot úgy kell tartani, hogy az előttünk álló autó, ha hirtelen lefékezne, nekünk is le kell tudni fékezni. Erre jók a vezetéstechnikai tréningek, ahol különböző feladatokon keresztül megtanítják a résztvevőknek, hogy mit is tud az autójuk, mennyi idő alatt vagy hány méteren belül áll meg.