2023.03.05. 19:50
Több évszázada éke a városnak a Barátok temploma
Kecskemét város legrégebbi templomépülete a Barátok temploma, mely díszes udvarával, a mellette található romkerttel a főtér impozáns része. A templom az elmúlt évszázadokban többször is változott.
Múltidézésünket a Barátok templomának történetével folytatjuk. Forrásként a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul. A régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak.
A több mint százéves képeslapok is mutatják: a Barátok temploma az 1900-as évek elején az épületet tekintve hasonló képet mutatott. Az viszont jól látszik, hogy a ma oly kedvelt romkertnek még nyoma sem volt, bazársor takarta.
A Barátok templomának a köznyelv nevezte el a Szent Miklós-templomot. Története a 13-14. századra vezethető vissza.
A régészeti kutatások eredménye szerint akkor jóval egyszerűbb, kisebb volt a mainál, és tornya sem volt. Az 1678-as tűzvészben a középkori épület nagy része elpusztult, csak néhány részlete maradt meg.
A reformáció kezdetekor a két felekezet hívei – a reformátusok és a katolikusok – közösen használták a templomot. Eleinte békésen megvoltak egymás mellett, majd egyre gyakoribbá váltak a hitviták. A protestánsoknak az 1564-es megállapodás szerint új istenházat kellett építeni, az eredetit pedig az 1640-es évektől a városba költöző ferences szerzetesek vették birtokukba. Ezekre az időkre emlékezve lett a templom szájhagyomány útján a „Barátok temploma”.
A 18. század második felében a ferencesek teljesen átalakították és kibővítették a templomot, ennek köszönhetően a gótikus jegyeket a barokk stílus váltotta fel, és 1799-ben, copf stílusban a tornyot is megmagasították.
Jelentős átalakítás történt 1931 és 1933 között. Ekkor főként a belső teret, annak berendezését, festését változtatták. Ekkor épült meg a templom udvarában a lourdes-i barlang, mely Muth Ferenc kőfaragómester munkáját dicséri. Szintén ehhez az évhez kapcsolódnak az íves falkerítés díszkovácsolású kapui is, melyeket Tiringer Ferenc lakatosmester készített el.
A templomtól balra eső romkertben a román kori, 15. századbeli Szent Mihály-kápolna romjai találhatók. A romkertre 1841-ben üzletek épültek. A kereskedelem fellendítése érdekébe és saját hasznukra, zsidó kereskedőknek adták el a területet, akik felépítették a földszintes üzleteket a templom oldalához.
A műemlék értékű templom főtér felőli érvényesülését zavaró üzleteket az 1970-es évek elején a városrendezés jegyében lebontották, azóta látható a romkert. Mayer Antal tervei alapján a romkert 1974-ben készült el, mélysége a hajdani főtér szintjét mutatja.
A templomba belépve igen gazdag, világos, barokk-neobarokk tér tárul elénk. A lenyűgöző hatást az egymáshoz szokatlanul közel helyezett oltárok adják. A rokokó, 1792-ben készült főoltár Szent Miklós legendáját ábrázolja, csavart kerettel rendelkezik. Szent Miklós nemcsak a templomnak, hanem Kecskemétnek is védőszentje. A főoltárral kapcsolatos érdekesség, hogy a középkori templom fekvését úgy alakították ki, hogy Szent Miklós napján a felkelő hajnali napfény első sugarai az oltárra essenek.
