Csontváry gazdag munkásságáról tartott előadást Kelen Anna Izsákon – galériával

Az előadást megelőzően Tetézi Lajos izsáki helytörténész köszöntőjében röviden ismertette Kostka László egyedülálló munkásságát. Kimagasló eredménnyel termesztette a sárfehér szőlőt. Egyedi eljárásának köszönhetően az 1900-as évek eleje óta világrekordnak számító, holdanként 263 mázsás átlaghozamot ért el 38 holdas birtokán. Csontváry Kostka Lászlónak a rézmészpor növényvédelmi felhasználásban is úttörő szerepe volt, s művelési technikája és trágyázási módja eredményezte a rekordhozamot. Tetézi Lajos megjegyezte: a két testvér a maga területén kimagasló művész volt, akiknek életükben a meg nem értettség jutott osztályrészül, és mindkettejük az utókortól kapta meg a méltó elismerést.

Elmondta, hogy Kostka László hatott Csontváry festői pályája kezdetére, mert ő volt, aki felhívta figyelmét az ornitológiára. Kostka éveken át küldött ornitológiai megfigyeléseket a Madártani Intézetnek, és hatására Csontváry maga is foglalkozott madáridomítással, valamint preparátumokat kapott testvérétől. Első műveire is nagy hatással volt ez, meglepő gyakorisággal ábrázolt korai madarakat műveiben, melyek aztán érett alkotásaiban is megmaradtak. Csontváry korai megfigyelései a természethez áhítattal közeledő festőről árulkodnak. Ennek szakrális töltetét adja, hogy a ragadozó madarak az ókori vallásokban a napistent jelképezik. Érdekesség, hogy nem egy adott madarat örökített meg, hanem az állat portréját. Korai műveiben a legnagyobb hatású sors szimbólum, a fa is megjelenik. Kelen Anna elmondta, hogy mintegy 10-12 festmény az Csontváry korai alkotói szakában, amelyen testvére jelentős hatása mutatható ki.

Kelen Anna hangsúlyozta: Csontváryval kapcsolatban a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy őrült vagy zseni volt-e? 

Sokat tett azért is, hogy anekdoták szülessenek a hóbortosságáról, illetve mítoszok övezzék személyét. Ilyen volt például vegetarianizmusa, vagy azon szándéka, hogy az államra hagyja műveit, azokat nem volt hajlandó műgyűjtőknek eladni.

Csontváry olyannyira tudatosan készült a festő létre, hogy gyógyszerészként teremtett ehhez egzisztenciát, de szeszkereskedelemmel is foglalkozott. A napút legnagyobb festőjének tekintette magát, művészetében a fénynek kitüntetett szerep jutott. A napút jelentése nem egyértelmű és mítosz lengi körül. A nap útjának tanulmányozásával különböző fényhatásokat sűrített képeibe. Utazásai során készült képei párokba rendeződnek, és a helyszínt teljes körben ábrázolta, a négy égtájat a négy napszakban vitte vászonra – ez is napút egyik lehetséges magyarázata, részletezte Kelen Anna.  

Minden pénzét elvesztve, szegényen és betegen halt meg. Csak az 1930-as években kezdték felfedezni művészete jelentőségét. Ennek ellenére a művész befejezettnek tekinthette életművét, mert élete utolsó éveiben már nem festett. Kelen Anna elmondta, hogy rendkívül kicsi életmű született Csontvárytól, mintegy 80-90 darab, melynek java múzeumok tulajdonában van és csak másfél tucat van magánkézben.

Az eseményen a szervezők bejelentették, hogy emléktáblája mellé egy Kostka László portréját ábrázoló tűzzománc táblát is felavat a társaság várhatóan tavasszal. Balanyi Károly tűzzománc művész készíti 40x55 centiméteres zománc portrét.