Bense Zoltán lett a Batthyány Lajos Általános Iskola új igazgatója

A Batthyány Lajos Általános Iskola igazgatói állására még tavaly tavasszal írták ki a pályázatot. A korábbi igazgató pályázott is, meg is nyerte, később azonban visszalépett, ezért ősszel újabb pályázatot írtak ki, amire hosszas mérlegelés után jelentkezett Bense Zoltán, aki egyébként az iskola igazgató-helyettese volt. A pályázati eljárás lebonyolításáig megbízott igazgatóként vezette az iskolát, január 21-től pedig kinevezett igazgatója a városközponti intézménynek.

Bense Zoltán érdeklődésünkre elmondta, igazából nem akart igazgató lenni, hiszen eddig is nagyon sok feladatot vállalt. De családja, barátai, kollégái biztatták, hogy pályázzon, mondván, több ilyen lehetőséget már nem biztos, hogy kínál számára az élet. Több évtizedes szakmai tapasztalatára most van szüksége az iskolának. Végül a támogató érvek ösztönözték arra, hogy beadja a pályázatát.

Elmondta, idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Batthyány Lajos Általános Iskola, ahol már több mint 25 éve tanít. Jól ismeri tehát az iskolát, a munkatársakat, a diákokat és a szülők igényeit is. Úgy véli, az intézmény olajozottan, jól működik, ezért nem tervez különösebb változtatásokat. Persze irányítani kell a folyamatokat, hiszen egy zenekar sem tud karmester nélkül tökéletesen muzsikálni – fogalmazott Bense Zoltán, aki nem véletlenül élt a zenei hasonlattal, hiszen a Batthyány-iskola az emelt szintű ének-zenei képzéséről híres, emellett az emelt óraszámú matematika és informatika tagozat is nagyon népszerű. 

Jelenleg 305 diák tanul a jól felszerelt intézményben. 

 Mint mondta, igyekeznek felvenni a versenyt a mai kor követelményeivel, de az értékőrzés, a népszokások és a hagyományok tisztelete is kiemelten fontos a Batthyány-iskolában.  

A földrajz- és környezetvédelem szakos tanár azt is elmondta, a természet szeretete gyermekkora óta él benne. A nyári vakációkat legtöbbször a Börzsönyben töltötte, így alakult ki a hegyek iránti vonzalma, ami azóta is tart. Tíz éves volt, amikor egy nyáron megszökött és egyedül túrázott a hegyekben. Bár a kalandot nem úszta meg büntetés nélkül, de az akkor átérzett szabadság és a siker olyan mély nyomot hagyott benne, hogy később Európa legmagasabb csúcsaira is feljutott.

Azt is megtudtuk, bármennyire is szerette a földrajzot, a Móra Ferenc Gimnázium elvégzése után elektronikai műszerésznek tanult és éveken át sikeresen dolgozott a szakmájában. Ugyanakkor a pedagógusi pálya is vonzotta, hiszen édesapja is kántor-tanító volt. Bense Zoltán az is elmondta, végül a kemencei táborokban, ahol ifivezetőként foglalkozott a gyerekekkel, született meg az elhatározás, hogy pályát módosít és pedagógus lesz. Először földrajz-könyvtár, később környezetvédelmi szakon szerzett főiskolai, majd egyetemi diplomát.

Arról is mesélt, hogy 1986-ban Benedek István, Csavargás az Alpokban című könyve alapján indultak el barátjával, Pap-Szigeti Sándorral megmászni az Alpok hegycsúcsait. Az első közös túrán 2700 kilométert tettek meg kerékpárral. Később ezt az expedíciót több is követte, a Himalájára is eljutottak. Azt is elárulta, hogy feleségét is a hegymászásnak köszönheti, akit egy élménybeszámoló előadás után ismert meg, azóta is együtt járják a hegyvidéket.

A földrajz szeretetéből adódott az is, hogy Bense Zoltán lett a házigazdája a városi könyvtár egyik legnépszerűbb beszélgetés sorozatának, a Földrajzi szabadegyetemnek. Meghívására minden hónapban újabb, érdekes előadók, többek között hegymászók tartanak élménybeszámolót a félegyházi közönségnek.

A tanítás és az ismeretterjesztés mellett szívügye a félegyházi közélet is, önkormányzati képviselőként és a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság elnökeként közel két évtizede dolgozik a város fejlődéséért.