Borlovagokká ütötték a hölgyeket Kecskeméten – galériával

A 2009-ben alapított Kunsági Női Borrend két év szünet után tudta újra megrendezni a már hagyománynak számító Bálint napi ünnepségüket, melynek a kecskeméti Három Gúnár Rendezvényház adott helyet. A hangulatos eseményre tiszteletüket tette az ország különböző borvidékeit képviselő 33 borrend.

A köszöntők sorát Szénási Rita, a Kunsági Női Borrend elnök-nagymestere nyitotta, aki megemlékezett – a 10 éve elhunyt – alapítójukról, Bíró Máriáról, az általa megkezdett úton, tanításai mentén folyik ma is a borrend munkája. A nagymester kiemelte: hisznek a bor erejében, a tenni akarásban, a kölcsönös tiszteletben. A céljuk a kezdetektől a kunsági borvidék jó hírének megerősítése, kulturált borfogyasztás népszerűsítése. Vallja: a bort szeretni kell, mert nagy tanítómester. Emberségre, hitre, bölcsességre tanít.

A kecskeméti önkormányzat részéről Király József önkormányzati képviselő tisztelte meg jelenlétével az eseményt. A rendezvény egyik védnökeként dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő beszédében méltatta a Kunsági Női Borrendet, valamint a magyar értékek között elfoglalt helyét a borkultúrának.

Az ünnepségen a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének Pro Vino-díját vehette át dr. Bozsó Ferencné Bisztray György és Kovács Róbert alelnököktől. Ezt követően a Reformkorba kalauzolta el két előadás a közönséget, először dr. Hajdu Edit kutató, nemesítő a korabeli szőlő- és bortermelésbe, majd Molnár Viktor pedagógus a korabeli gasztronómiába nyújtott kitekintést.

A méltatásokban elhangzott dr. Hajdu Edit kertészmérnök, mezőgazdasági genetikus szakmérnök, szőlőnemesítő. Először kertészmérnöki diplomát, majd mezőgazdasági genetikai szakmérnöki diplomát szerzett, és egyetemi doktori címet kapott. A mezőgazdaság tudomány kandidátusi fokozatát a Magyar Tudományos Akadémián szerezte meg. 1972-től a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben Kecskeméten tudományos főmunkatárs. Kutatási témái: a szőlő nemesítése és fajtaérték, fajtafenntartás kutatása, hungarikum értékű szőlőfajták nemesítése klónszelekcióval, illetve keresztezéses nemesítéssel, különös tekintettel a klímarezisztenciára és a minőség fokozására. Az évtizedek alatt számos szakmai díjjal ismerték el munkásságát.

Sztankovics Nikoletta gazdasági agrármérnök és mérnök közgazdász diplomát szerzett. 15 évvel ezelőtt költözött Kecskemétre Salgótarjánból. Palóc lányként a szőlő szeretetét nagypapájának köszönheti, aki egy mezőgazdasági termelő vállalkozásnál volt főkönyvelő. Gyerekkorában sokat járt vele a munkahelyére, míg ő az irodában dolgozott, addig ő a kollégáival ment az állatokhoz és a földekre besegíteni. A nagypapa kertjében zöldségfélék mellett szőlőtermeléssel is foglalkozott. Hobbi borászként nem csak szőlőből, hanem feketeribizliből, csipkebogyóból és kökényből is készített bort. Féltve őrzött saját receptúráit csak Nikolettának árulta el, hogy ő vigye tovább a családi hagyományokat. Ezért is döntött úgy, hogy az agrár szakmában szeretne elhelyezkedni, mert magával ragadta az agrárium szépsége. Jelenleg is egy magyar tulajdonban lévő mezőgazdasági inputanyag forgalmazó cégnél dolgozik kereskedelmi vezetőként és értékesítőként. Évek óta Bács-Kiskun megyében a szőlőtermelő gazdák csak Orgevites Nikinek becézik, ő kezdte el bevezetni az Orgevitet, mint pelletált baromfitrágyát a szőlő tápanyag utánpótlásához.