A tavalyi nehéz esztendő után egy hasonlóra számítanak a gazdák

– Jó vagy kevésbé jó évet tudhat maga mögött a megyei gazdatársadalom?

– Sajnos kevésbé jó évet tudhatunk magunk mögött. Amennyiben a megyét járás szintjén vizsgálom, akkor elmondható, hogy 11 járásból 7 járás súlyos aszálykárt szenvedett. A kiesés annyira nagymértékű volt, hogy az esetek többségében a betakarítás sem történt meg. Kukoricából például a megyei vetésterület (66 275 hektár) 75 százaléka került mindössze betakarításra. A termésátlag pedig jelentősen elmarad a korábbi évekhez képest, hiszen csak 3,3 tonna/hektár termésátlaggal számolhatunk. A Bajai, Bácsalmási, Jánoshalmai és a Kalocsai járás esetében mutatkozott néhány korábbi évi átlagos, vagy éppen kiemelkedő termésátlag, de sajnos összegészében jelentős kiesés tapasztalható.

– Melyek voltak azok a tényezők, amelyek nehezítették a termelést?

– Egyértelműen a történelmi aszály okozta a legnagyobb kiesést a gazdáknak, de a jelentkező megemelkedett inputárak, alapanyag-beszerzési nehézségek is megjelentek, valamint a jégkár sem könnyítette meg a dolgukat.

– Egy év alatt az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (87,9 százalék), a kenyér (81,4), a tejtermékek (75,4), a sajt (74,7). Mikor állhat meg a drágulás?

– Sajnos az elmúlt időszakban egy jelentős áremelkedést tapasztalunk a boltokban, piacokon. A fogyasztói árak alakulására több tényező hat: egyrészt az élelmiszerek előállításának közvetlen költsége, másrészt a keresleti oldalon tapasztalható fogyasztói kosár változása, amely összetételében és mértékében is kihatással bír egyes élelmiszerek fogyasztóiár-változására. Alapvetően a külső közgazdasági tényezők, a külpolitikai helyzet javulása hozhatja meg a kedvező fordulatot a drágulás megállítására, és reménykednünk kell, hogy a természeti tényezők és az állategészségügyi járványok az alapanyag-előállítást ne korlátozzák.

– Hogy indul a 2023-as év? Van-e elegendő tőke a termelőknél?

– Nehezen indul az új év. Több gazdaság is tőkehiánnyal küzd a jelentős kiesés miatt. De a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a kilátástalan helyzetbe került gazdálkodókat segítse, és így a lehető legkevesebb termelő kerüljön a tevékenysége feladásához.

– Mit tesznek idehaza az aszállyal szemben?

– Napi szinten zajlanak az egyeztetések, tervezések a Homokhátság vízmegtartása, vízvisszapótlása érdekében. Kiemelt prioritással kezeli a kormányzat is, hiszen nagyon gyorsan megoldást kell találni. A megyében alakultak már öntözési közösségek, de igazán most kezdődik csak a munka.

– Hogy alakult az állattenyésztés? Madárinfluenza?

– Az állattenyésztés nem éppen a legszebb korszakát éli, ha fogalmazhatok így. A jelentős takarmányhiány és az alacsony felvásárlási árak komoly gondot okoznak a gazdálkodóknak. Mindezek mellett sajnos az életünk részévé vált a madárinfluenza és a járvány okozta termelési kiesések, a zárlatok. A kamara és a kormányzat folyamatosan egyeztet és megoldási javaslatok dolgoz ki annak érdekében, hogy az állattenyésztés fenn tudjon maradni. Ilyen intézkedés volt például a takarmány-szállítási támogatás is.

– Mennyi földalapú támogatást és hányan kapnak a gazdák Bács-Kiskunban?

– Nem tudunk sajnos számszerűsíteni. Hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre.

– Hogyan működött a jégkár-elhárító rendszer a múlt évben?

– A rendszer zavartalanul működött, ennek köszönhetően az elmúlt évben is jelentősen alacsony volt a jég okozta kár a rendszer telepítése előtti időszakhoz viszonyítva.