A negyven évvel ezelőtt lezuhant pilótákra emlékeztek Kecskeméten – videóval, galériával

Varsányi Mihály nyugállományú alezredes emlékező beszédében felelevenítette a repülő balesetben elhunytak életútját.  Decsov Zoltán alezredes 1943-ban született, a repülő tiszti iskolát a Szovjetunióban 1965-ben végezte el. 1966 novemberéig Szolnokon MiG-15-ön repült, és III. osztályú minősítést szerzett. Ezután Kecskeméten folytatta a repülő kiképzést. Parancsnokai hamar felfigyeltek kiemelkedő képességeire és 1970-ben ezred megfigyelő szolgálat főnöknek nevezték ki. 1977-ben már I. osztályú repülőgép-vezető. 1979-ben kinevezték az 59. Honi Vadászrepülő Ezred parancsnokává – részletezte Varsányi Mihály az ezred 10. parancsnokának szakmai életútját, majd Bazsika Tamás századosról szólt.  1951-ben született, 1971 és 74 között végezte el a repülő tiszti iskolát Krasznodárban. Először Taszáron teljesített szolgálatot, és 1977-ben lett MiG-21-es gépen II. osztályú repülőgép-vezető. 1978-ban kérte áthelyezését Kecskemétre. Itt érte el az I. osztályú repülőgép-vezetői szintet. Kiemelkedő képességei és parancsnoki rátermettsége alapján beiskolázták, 1979 és 82 között elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. Visszatérve az ezredhez haláláig megbízott századparancsnok helyettesként tevékenykedett.

Varsányi Mihály elmondta, hogy a fekete nap történései sokkolták az ezredet, ami éppen nehéz időket élt, hiszen a kecskeméti beton fel- és leszállópálya felújítása miatt három részre osztva, három helyőrségben települve hajtotta végre feladatait: a törzs maradt Kecskeméten, az első és a második század Szolnokon, a harmadik század és a készültség pedig Mezőkövesden. Ez Decsov alezredesre mint ezredparancsnokra is rendkívüli terhet rótt, aki mindemellett folytatta a kiképző repüléseket.

Varsányi Mihály a baleset okairól is beszélt, melynek kivizsgálására bizottság alakult.

A bizottság minden részletre kiterjedően elemezte a MiG-21-es repülőgép előéletét, üzemeltetését, karbantartását, előkészítését, műszaki állapotát, és mindent rendben talált. A gépet a Magyar Néphadsereg 1971 óta üzemeltette, és összesen 1200 órát repült, a legutolsó ipari javítás óta csak 51 órát. A repülőgép-vezetők felkészültségével és a körülményekkel kapcsolatban is minden rendben volt. 

Ezek szerint kis magasságon, kis sebességen a megengedett és lehetséges túlterhelésnél lényegesen nagyobbat hoztak létre, ráadásul az úgynevezett törzsféklap is kiengedett helyzetben volt, így a repülőgép törvényszerűen elvesztette kormányozhatóságát. A korrigáláshoz nem állt rendelkezésre elegendő magasság, és a gép a földbe csapódott. Mindez olyan rövid idő alatt történt, hogy a pilótáknak esélyük sem volt a katapultálásra. Varsányi Mihály hangsúlyozta, hogy a mai gépekkel lehetetlen olyan repülési helyzetet létrehozni, mint amibe a két bajtársuk belehalt. A modern, számítógép által vezérelt elektromos kormányrendszer megakadályozza, hogy a pilóta veszélyes szituációt teremtsen, de az ő idejükben a vadászgépek, különösen a MiG-21-esek szigorúak voltak, nem bocsátották meg a pilóta hibáját.

A beszédet követően a jelenlévők, mások mellett Bazsika Tamás özvegye és lánya elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait.

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.