A lépcsőházi világításokkal nem érdemes spórolni, baj esetén életet menthetnek

– Önnek komoly rálátása van a kecskeméti társasházak mindennapjaira, nagyon sok lakástulajdonost képvisel. Mióta dolgozik közös képviselőként? – érdeklődtünk Molnár Árpádtól, aki alapszakmáját tekintve villanyszerelő, energetikus.

– Idén lesz 35 éve, hogy az első közös képviselői megbízatásomat megkaptam. A rendszerváltás előtt, 1988-ban abban a társasházban, ahol laktunk, a társasházunk képviseletére kértek fel. Energetikusként dolgoztam, így akkor még másodállásban vállaltam el a feladatot. Akkoriban még kevesebb társasház volt, hiszen azok gombamódra a kilencvenes években, a lakásprivatizációk eredményeképp jöttek létre. Holott az első társasházi törvényt még 1924-ben alkották meg. Jelenleg 9 épülettömbben mintegy 400 lakást képviselek. Évek óta elnöke vagyok a Kecskeméti Társasházközösségek Érdekvédelmi Egyesületének, így sok közös képviselővel állok kapcsolatban, és valóban jó rálátásom van a különböző épülettípusok világítási rendszerére.

Különbözőek a világítási rendszerek

– Jelenleg Kecskeméten milyen világítási rendszereket alkalmaznak a társasházakban?

– Az épület típusától függ, egyrészt a korától, másrészt a korszerűsítési fokától. A legrégebbiekben, amint belépünk a lépcsőházba, felkapcsoljuk a világítást, az izzó addig ég, amíg az illető a lakása ajtajánál le nem kapcsolja. Ez a keresztkapcsolási áramkörös már nagyon ritka, de például a Rákóczi úton és a Bethlen körúton még akadnak ilyen házak. Az általam kezelt társasházakban kétállásos automaták vannak, újabbak, régebbiek egyaránt. 

– Ezeket mi jellemzi?

– A kétállásosnál – ahogyan a neve is utal rá – kétféle beállítás választható. Van az állandó, azaz szerviz üzemmód, amikor is folyamatosan ég. A másiknál, amint belépünk a lépcsőházba és felkapcsoljuk a világítást, addig ég, amennyi idő meg van neki adva. Ilyen típusú automata sok házban van a városban, a lakók megegyezése alapján általában addig ég, hogy a legtávolabbi lakásig is kényelmesen eljuthassanak világosban. A kétállásosoknak vannak altípusai. Például a tízemeleteseknél két körön vannak. Az elsőn 1-5, a második körön 6-10 emeletig állítják be a világítási időt a takarékosság jegyében. További altípus a mozgásérzékelős, mely mozgásra kapcsol be.

– A világítás korszerűsítésére van pénzük a társasházaknak? 

– Ez változó, de sokan azt a módot választották, hogy amint kiégett egy hagyományos izzó, ledes fényforrásra váltottak. Így nem egyszeri nagy költséget kell befektetni. Abban is van különbség, hogy ledes izzót vagy ledes fényforrást vásárolnak a társasházak. Véleményem szerint egy régebbi épületnél elegendő led izzót tenni a foglalatba, nem érdemes egy 15-20 ezer forintos lámpatestbe beépített led fényforrást vásárolni, hiszen az 1500-2000 forintos led izzóval szemben körülbelül húsz év alatt térül meg. Energetikai szakemberként vallom: mindig nézzük a megtérülési időt. Én ennek jegyében korszerűsítettem az általam képviselt Dobó körúti társasház-liftek villamos rendszerét, melyért 2012-ben szakmai díjat is kaptam. 

– Milyen fényerősséget részesítenek előnyben a társasházakban?

– Ez is változó. Sok helyen 100 wattnak megfelelő 14 wattos ledet választanak, de akadnak olyan lakóközösségek, akik nem igénylik az erősebb fényt. Igazából, anyagi szempontból nincs nagy jelentősége, az egyik 14 wattot, a másik 5-10 wattot fogyaszt, inkább csak komfort szempontjából lényeges.

Emelkedő rezsiárak

– Hogyan látja: a rezsicsökkentés érdekében spórolnak a világítással a társasházak?

– Szerintem a lift nélküli épületekben ezen nem nagyon, mivel csak pár forintról lenne szó, hiszen a lépcsőházi világítás kilowattóra mennyisége nem haladja meg a kormány által támogatott 2523 kilowatt/óra fogyasztást, így a korábbi árak nem változtak. Ráadásul a legtöbb épületben már ledes fényforrások biztosítják a fényt, ami alig fogyaszt a hagyományos izzóhoz képest. Abban spórolnak inkább, hogy a folyosón található öt lámpából csak háromba tekernek izzót. A nagyobb probléma a liftes épületeknél jelentkezik, mivel ők a felvonó és a szellőztetőrendszer működtetése miatt lényegesen többet fogyasztanak és túllépik a kormány által támogatott fogyasztást. 65 százalékkal növekedett az átlagos egységára az áramnak. Így ezen házaknál látványosan megemelkedett az áramszámla.

– A lépcsőházi fűtésszámlák is nőttek?

– A távfűtött lakásoknál nem, máshol viszont akár ötszörösére is felemelkedtek a díjak. Vannak saját központi kazánosak, ott általában nőtt a költség, de van megbízásom egy 87 lakásos minigarzon társasháznál saját kazánokkal, ott viszont nem. A legszerencsésebbek az alacsony rezsijű társasházak, ahol napkollektor vagy napelem segíti a vízmelegítést, áramtermelést, mely biztosítja a lépcsőházi világítást és a lift áramellátását is. Ebből még csak néhány akad.

– Miből tudják kigazdálkodni a megemelkedett költségeket?

– Szerintem semmiből, idén muszáj lesz közös költséget emelni. Minden ház érintett ebben, hiszen sok mindennek felment az ára, kezdve a közös képviselői tiszteletdíjakkal, hiszen a legtöbben katáztunk, mely lehetőség megszűnt. Általában egy évben egyszer, tavasszal van társasházi közgyűlés, akkor lehet díjat emelni. Az elmúlt hónapokban a lakóközösségek a megtakarításaikból finanszírozták meg a megemelkedett áram- és gázdíjakat.

– Végül, elmondaná,mi a véleménye a fővárosban történt rendőrgyilkosságnál a lépcsőházi villany leoltódásáról?

– Engem is megrázott az eset, és elgondolkoztatott. Arra az álláspontra jutottam, hogy szorgalmazom a közös képviselő társaimnál, hogy minden társasház házirendjébe vegyük bele, hogy a házmesterek, házbizalmiak mellett legyenek kijelölve aktív lakók, akik bármikor hozzáférhetnek az automatához, és baj esetén – mentő, tűzoltó vagy rendőri intézkedés során – ha arra van lehetőségük azonnal szervizállásba kapcsolják, így a világítás folyamatos lesz arra az időre.