2023.01.31. 19:55
A jövő közlekedéséről tárgyaltak a kecskeméti egyetemen
A jövő közlekedése címmel rendeztek szakértői kerekasztal beszélgetést a Neumann János Egyetem Campusán kedd délelőtt. A szakértők az alternatív hajtás és a jövő üzemanyagai témájában fejtették ki nézeteiket.
Fotó: Horváth Péter
Az elmúlt időszak üzemanyag-ellátási problémája felerősítette ezt a kérdést, hiszen az eddig természetesnek és kifogyhatatlannak tűnő energiakészletek gyors alternatívák után kiáltanak és elgondolkodtattak mindenkit. A keddi kerekasztal beszélgetés arról szólt, hogy hol tart most a hazai és a nemzetközi kutatás-fejlesztés, milyen irányban fejlődik a jövő alternatív közlekedési meghajtása, illetve szó esett arról, hogy valóban jó az elektromos meghajtás?
Dr. Fülöp Tamás rektor köszöntője után Kerekes Ervin, az AVL Hungary Kft. projektvezetője kifejtette: az egyes földrészeken a politikai és üzleti érdekek is befolyásolják a szabályozást, szakmailag Japán tényalapú gondolkodása áll legközelebb a valódi környezetvédelmi törekvésekhez, ahol a hibrid meghajtás irányában végzik a fejlesztéseket. A kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszékén világszínvonalú kutatás-fejlesztés folyik a hidrogén és a napelem hajtású járművek kialakításában, Kun Krisztián, a NJE Járműtechnológiai Kutatócsoport-vezetője bemutatta az egyetem világversenyeken bizonyított napelemes Megalux autóját, és az elektromos motorokat.
Egyre inkább a hosszútávú elektromos autózás felé tolódik a lakossági igény, de ezek egyre nagyobb akkumulátorokat feltételeznek. Az elektromos meghajtás is rövid hatótávon, városi közlekedésre lehet alkalmas, de a szakember továbbra is azokat az üzemanyagokat tartja fenntarthatónak, ami visszatáplálható, szigetszerűen újrahasználható, illetve az egyes meghajtások kombinálását hangsúlyozta.
Dr. Zöldy Máté, a BME tudományos főmunkatársa úgy véli, nem lehet az infrastruktúra kérdés mellett elmenni, hiszen, ha hirtelen a világon mindenki elektromos autóra váltana, akkor a jelenlegi hálózatokat is ehhez kell kiépíteni.
A szakember szerint érdemesebb a meglévő hálózat használatában gondolkodni megújuló, például hidrogén vagy hulladékból előállított üzemanyaggal.
Dr. Hanula Barna, a Széchenyi Egyetem Járműmérnöki Kar volt dékánja szerint, ha globális problémát kell megoldani, akkor a globális számokat kellene vizsgálni. Az emberiség úgy működik, hogy feltalálunk valamit és azt mindenre akarjuk alkalmazni, de nem biztos, hogy ez a helyes irány. Jó ötlet-e az áramtermelést növelni, ha még nem oldottuk meg a forrást? Milyen a minősége a különböző eszközökkel megtermelt elektromos áramnak? A rendszerek közötti költséghatásokat, megújuló energiát mire használjuk, hogyan kötjük be a hálózatba? – tette fel a fontos kérdéseket a szakember. Szó esett arról, hogy a versenysportban is vannak kutatások, fejlesztések a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, azonban az itt dolgozó mérnökök is azt állítják, az elektromos meghajtással jelenleg jóval több környezeti megterhelést mértek, mint a belsőégésű motorokkal.
Mészáros Virág, a HUMDA Hidrogén Munkacsoport vezetője szerint a legjobb terület a kísérletezésre a motoros és autós versenysport, hiszen a világ kiváló vegyészei és mérnökei tesztelik a hatékonyságot a gyakorlatban.
Jelenleg a karbonsemleges szintetikus üzemanyagban látják azt a megoldást, amellyel 65 százalékkal csökkenthető a károsanyag kibocsátás.
Talmácsi Gábor világbajnok volt gyorsasági motorversenyző, a rendezvény moderátora is ezt az irányt látja kivitelezhetőnek, hiszen az üzemanyag-felhasználás csökkentése a versenysportnak elemi érdeke, de a belsőégésű motorokat nem lehet lecserélni elektromosra a versenysportban hiszen a teljesítményt nem akarják elengedni.
A városi közlekedés szempontjából is megvizsgálták a kérdést, dr. Homoki Tamás, Kecskemét város alpolgármestere úgy látja, egy város napi életének a közlekedési tervezése összetett, nem minden városban van lehetőség metró, villamos, troli építésére. Az is fontos szempont, hogy az elektromos buszok mekkora súlyterhelést jelentenek az akkumulátorok miatt az úthálózatra, és mekkora távolságot tudnak egy töltéssel megtenni. Kecskeméten jelenleg 70-80 autóbusz van, a tisztán elektromos meghajtású buszok egy töltéssel nagyjából 150 kilométert tesznek meg, és jelenleg dupla annyiba kerülnek, mint a dízel meghajtású buszok. Jelenleg környezeti terhelésben 1,7-szerese a terhelése egy elektromos busznak a belső égésű motoros meghajtással szemben, a cél a személygépjárművek használatának csökkentése a belvárosban, az elektromos busz a zéró emissziós centrumban rövid távolságon lehet megoldás.
