2022.10.02. 12:30
Előbújt Bács-Kiskunban a vetővirág, amely hangyákat használ a terjeszkedéséhez
A kevés őszi virágzású hagymás növényünk egyike az apró termete miatt nem túl feltűnő, törékeny vetővirág (Sternbergia colchiciflora). A Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben az őszi esők hatására már előbújtak a sárga virágok – számolt be róla honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park.
Vetővirág a Peszéri-erdőben
Mint írják, az amariliszfélék családjába tartozó növény 4-10 centiméteres sárga virága az őszi esők után, rendszerint szeptemberben nyílik. Innen ered a vetővirág elnevezés, ugyanis ez időben egybeesik az őszi gabonák vetésidejével. A népnyelv kikericsvirágú sárikának is szokta nevezni.
A Duna–Tisza közén ritkának számít, csak néhány populációját ismerik. Egy nagyobb, 3-4000 ezres állomány van Bugyi mellett (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén), Kiskunlacháza közelében pár százas, Apajnál több ezres állománya. Egy kicsi, pár tíz tövet számláló állomány található Pusztaszeren.
2018-ban egy kisebb állományt találtak a nemzeti park szakemberei a Peszéri-erdőben is, 2019-ben pedig egy jelentős méretűt a Nyárlőrinci-erdőben.
A vetővirágnak viszonylag nagyméretű, 2 milliméteres magjai vannak, terjesztésükhöz pedig a hangyákat használja. Olyan tápanyagban gazdag máz (elaioszóma, vagy másnéven hangyakalács) fedi a magokat, amit a hangyák szívesen fogyasztanak.
Ezt persze nem helyben teszik, hanem elcipelik a bolyba a magot, majd miután lenyalogatták róla a mázat, kiviszik a „szemétdombjukra” és otthagyják. Ezzel a stratégiával számos növény él, hogy új helyekre juthasson el, mint például a hóvirág, keltikék vagy a csillagvirágok.
A vetővirágnak van egy másik különleges tulajdonsága is – olvasható a nemzeti park honlapján. A megtermékenyítés a föld alatt elhelyezkedő magházban történik, és bár ősszel virágzik, levelei és toktermései csak a következő tavasszal bukkannak felszínre. Ráadásul a virágok gyakran ki sem bújnak a felszín fölé, hanem a kíváncsi szemek számára láthatatlanok maradnak és a felszín alatt önmegtermékenyítéssel hozzák létre magvaikat.
A vetővirág hosszútávú fennmaradását a Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben a záródáshiányos részek (tisztások, nem zárt cserjések, felnyíló erdők) képesek csak biztosítani. A faj védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
