Bemutatták Agócs Sándor legújabb verseskötetét Lakiteleken

A Kecskeméten élő, jánoshalmi gyökerekkel rendelkező Agócs Sándor költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus gazdag életutat tudhat maga mögött. Ennek az életútnak fontosabb állomásait ismerhette meg a közönség a könyvtárban tartott beszélgetés során. A szerző mesélt gyermekéveinek meghatározó történéseiről. Azokról az emberekről, eseményekről, melyek formálták benne az alkotni, írni vágyó személyiséget. Mint mondta, beteges, visszahúzódó, dadogós kisgyermekként sok időt töltött olvasással, főként az irodalom és a történelem érdekelte. Ezt az érdeklődést tovább fokozta benne családja meghurcoltatása, amiről – kérésére – édesanyja egy könyvben is írt.  

A honatyával folytatott beszélgetésből az is kiderült, hogy Agócs Sándor az általános iskola befejezése után építőipari szakközépiskolában tanult tovább és miután leérettségizett a kecskeméti házgyárban dolgozott évekig. Közben is hű maradt az irodalomhoz, írta a verseit, amelyeket azonban kezdetben senkinek nem mutatott meg. A Kecskeméti Önképző Körben találkozott először Lezsák Sándorral, akinek bár félve, de megmutatta néhány versét. Azok elolvasása után egy levélben a következőket írta neki Lezsák: "Csúfosan keserű sorsod kerülget. Vagy az életedet teszed rá, vagy még a közeléből is menekülj!" – idézte azóta barátjaként is tisztelt honatya sorait Agócs Sándor. Első találkozásuk óta több évtized eltelt, azóta a közös munka, az Antológia Kiadó is összeköti az életüket.

A nyolcvanas évek elején sokat jártuk az országot Lezsák Sándorral, főleg író-olvasó találkozókra, kiállításmegnyitókra, és már akkor mondta, hogy egyszer majd kiadót és nyomdát csinálunk Lakiteleken, és azt adunk ki, amit mi akarunk. Bár ezt akkor nemigen hittem, ez az álmunk azóta megvalósult, már 400 kiadott kötetnél járunk – mesélte az Antológia Nyomda és Kiadó nyugállományba vonult igazgatója. Azt is felidézte, hogy több szakmát – szerkesztő, korrektor, borítótervező – meg kellett tanulnia az évtizedek alatt, hogy létezni tudjon a nyomda. Sokszor voltunk kritikus helyzetben, bármikor feladhattuk volna, de mégsem tettük, mert ez az életünk – vallotta Agócs Sándor, aki azt is elmondta, hogy Lezsák Sándorral az első nagy közös munkájuk az 1985-ben megjelent nagysikerű lexikon volt, amely a Fiatal Írók József Attila Körének tagjait mutatja be, majd ezt követte 1987-ben Buda Ferenc 50. születésnapjára készített Csönd, ének, csönd... című bibliográfia, és 1990-ben a Csoóri Sándor bibliográfia.

Legújabb verseskötetének bemutatóján Agócs Sándor azt is elmondta, pályafutását Buda Ferenc, Serfőző Simon és Kiss Dénes is egyengette, mindhármuknak sokat köszönhet. Hozzátette, az Antológia Kiadó igazgatójaként nem felejtette el, mit jelent az odafigyelés, mit jelent elindítani valakit a pályán, ezért mindig is igyekeztek a fiataloknak is teret adni.

Számos díjjal ismerték el Agócs Sándor munkásságát

Agócs Sándor költő, szerkesztő 1957-ben született Jánoshalmán. Versei 1980-tól jelennek meg hazai és külföldi folyóiratokban, antológiákban. Eddig öt önálló verseskötete jelent meg, Forgató idő (1990), Háttér (1995), Ördöglakat a számon (2010), Lepkék a könyvtárszobában (2017), Szőrén az Időt (2022) címmel. Közben „világra segített” további 400 könyvet. Munkáját több díjjal is elismerték: József Attila irodalmi díj (Cleveland, 1988), Kölcsey-díj (1994), Pilinszky-díj (1996), Márton Áron-emlékérem (2012), Balassi Bálint-emlékkard (2016), Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2020).