Bányai Gábor: a mai napig közülük sokan vállalva azt a rendszert, szeretnének is visszaülni a nyakunkra

Az '56-os események emlékére szervezett városi ünnepségsorozat vasárnap reggel a városháza falán elhelyezett dr. Szobonya Zoltán emléktáblájánál kezdődött, ahol koszorúztak és virágokat helyeztek el a megemlékezők. Szobonya Zoltán jogászt 1958. szeptember 29-én, Kecskeméten végezték ki, a jánoshalmi forradalom vezetőjeként végzett tevékenységéért.

 – Főjegyzői szerepe, az egyházi iskolák államosítása elleni tiltakozása, valamint a kuláknak bélyegzett gazdák megvédése, majd a forradalomban betöltött vezető szerepe, közösségépítő ereje miatt megsemmisítendő ellenfélként tekintettek rá, így az 1956 utáni megtorlás ideális célpontjává vált – mondta a megemlékezésen Szobonya Csilla, Szobonya Zoltán lánya, aki kiemelte, hogy édesapja egész életében a magyarságért, a szabadságért, és az emberek demokratikus jogaiért küzdött. – Jánoshalmán 1956-ban Szobonya Zoltán vezetésével a magyar vidék ’56-os történelme jelenik meg. Átalakították a közigazgatást, megszervezték a közbiztonságot, a forradalmi bizottság megválasztása után pár nap alatt többpárti képviseleti rendet, demokratikus közéletet teremtettek úgy, hogy mindvégig biztonságban voltak a település lakói a tüzér laktanyában felhalmozott fegyverek mellett. Előremutató politikai programot állítottak össze, amely Bács-Kiskun megyei programként szerepel a történelemkönyvekben. Szolidaritásuk jelenként hat teherautónyi élelmiszersegélyt küldtek Budapestre. Létrehozták a nemzetőrséget a béke fenntartására – emlékeztetett.

– A mi feladatunk nem lehet más, mint hűen bemutatni a múltat, félelem nélkül, szabadon és tanulni belőle, hogy a rosszat a jótól, az árulót a hőstől tudatosan és igaz szívvel meg tudjuk különböztetni – tette hozzá Szobonya Csilla, aki beszédében külön megemlékezett az 56-os hős, Wittner Máriáról, aki a közelmúltban hunyt el.

A megemlékezés résztvevői a Szent Anna római katolikus templomban tartott ünnepi szentmisén Kapisztrán Szent János halála mellett megemlékeztek az '56-os forradalom-és szabadságharcról is. Majd a plébánia falán elhelyezett Mindszenty József hercegprímás emléktábláját, koszorúzták meg, amely a forradalom keresztény mártírjainak állít emléket.

– Vállalták a börtönt, az üldöztetést, az életük megnyomorítását, a szenvedést Istenért, kitartottak és megtartották a hit lángját – mondta Gyöngyösi Balázs plébános, aki arra emlékeztetett, hogy jelen korunkban a hit is üldöztetést és nehézségeket szenved.

– Nekünk is meg kell őriznünk a hit lángját, ahogy ők megőrizték a saját korukban és nekünk is tovább kell ezt adni a következő nemzedékeknek – tette hozzá.

Az Imre Zoltán Művelődési Központban a Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola diákjai adtak ünnepi műsort, ahol Bányai Gábor kormánybiztos, országgyűlési képviselő mondott beszédet. Arra emlékeztett, hogy a bűnök, amelyeket a kommunista rendszer elkövetett a magyarok ellen, az égig kiáltottak és az 1956-ban kivívott szabadságnak sem sokáig örülhetett az ország. – További 34 évig itt ültek a nyakunkon, és még a mai napig közülük sokan vállalva azt a rendszert, szeretnének ma is visszaülni a nyakunkra. A hóhér Apró Antal unokája ma is tüntetést szervez a magyar demokratikus rend megdöntésére. Bevonva és becsapva jószándékú magyar emberek ezreit, akik már elfelejtették, hogy ugyanők, akikre ma újra hallgatnak, 2006-ban lőttek rájuk és rendőr lovasrohamot indítottak ellenük. Az akkori tüntetők inge vérfoltos lett, a ma tüntetői kockás ingei viszont nem lesznek vérfoltosak. A mai magyar rendőrök már nem támadnak magyar emberekre. Ezért ne feledjük el soha, hogy mekkora dolgot vittek végbe értünk 1956-ban a magyar hazáért fellázadt milliók! A békéért szól a mai nap minden harang zúgása, a magyarok és a világ békéjéért – emlékeztetett Bányai Gábor.