2022.09.26. 06:50
Katus Györgyné: az SNI nem bélyeg, hanem lehetőség
Egyre több SNI-s gyermek tűnik fel az oktatásban, emiatt Kalocsán meg is kellett emelni az óvodai csoportlétszámok felső határát. A pedagógusok szerint minél hamarabb járnak utána a gyanús jeleknek, annál jobb a kicsiknek, viszont a diagnózist gyakran megbélyegzésnek tartják a szülők, és késlekednek a vizsgálat vagy a speciális fejlesztés jóváhagyásával.
Katus Györgyné szerint nem szabad késlekedni az SNI-s gondozás megkezdésével
Fotó: Gábor János
Katus Györgyné, a Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje összevont intézmény vezetője kérdésünkre megerősítette: a sajátos nevelési igény pejoratív értelmezése miatt értékes éveket veszíthetnek el a családok abból az időből, amikor a leghatékonyabban lehetne felzárkóztatni a gyermeküket. Az SNI-jelenség egyre gyakrabban ütötte fel a fejét az elmúlt évtizedben, míg az utóbbi három tanévre Kalocsán stabilan húsz fölé nőtt a létszámuk, és jelenleg 23-an vannak. Ez a hat intézmény közel félezer óvodására vetítve kevésnek tűnhet, de ennek épp az ellenkezője igaz: mivel az SNI-s növendékekre nem egy, hanem kettő, sőt egyes esetekben három fejkvótát ír elő a törvény, az arányuk hivatalos szempontból nagyon is jelentős.
– Szakértői véleményt kell kérnünk arra nézve, hogy a gyermek nevelését illetően milyen feladataink vannak – szögezte le Katus Györgyné. Jelezte: ezeknek a vizsgálatoknak az első körét a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kalocsai Tagintézménye végzi, de ha a diagnózis szerint a beilleszkedési és tanulási nehézségeknek összetettebb okai lehetnek, akkor a Bajai Tagintézményhez kell küldeniük. – Végül itt bírálják el, hogy a kicsi a sajátos nevelési igényű státuszt megkapja-e, vagy sem – fűzte hozzá, majd a személyes adatokat kitakarva megmutatott egy Baján keltezett határozatot is, amiben azt rendelték el, hogy az adott gyermeket például kettő főként kell figyelembe venni a csoportlétszámban. Ez a sérülés mértékének függvényében – mondjuk, ha autizmus jeleit fedezik fel a szakértők – akár három is lehet, ám ez ritkán fordul elő.
A kalocsai óvodákban az előző tanév végéig 25 fő volt a csoportok létszámkerete. Ezt szinte mindig feltöltik, így ha valamelyikben akár csak 1-2 olyan kicsire bukkannak, aki SNI-s tüneteket (pl. mozgás-, hallás- és beszédfejlődési zavart) produkál, majd ezt a szakszolgálat is igazolja, akkor rögtön át is lépik az engedélyezett határt. Mivel most már minden intézményükben akadnak SNI-s gyermekek, csoportonként 30 fős limitet kérvényeztek az önkormányzattól.
Katus Györgyné jelezte: nélkülözhetetlen lépés volt, hogy a keret növelésével lefedjék a tényleges létszámot, hiszen az intézmények ennek megfelelően kapnak fejkvótát, amiből a működést, a rezsit és például a béreket finanszírozzák. Ezen a ponton kérdésünkre tisztázta: tévesek azok a vádak, amelyek szerint az intézmények a magasabb normatíva reményében kifejezetten keresik a lehetőséget, hogy SNI-s státuszba sorolhassanak egy-egy gyereket, hiszen az országos alapprogram nevelési irányelveinek betartása további költségeket jelent, így a fejkvótával járó összeget vastagon el is kell költeni, például az előírt gondozást végző szakemberek munkájára.
Nem bélyeg, hanem lehetőség
A valóságban nem több pénzt, hanem több feladatot jelent, ha egy intézményben SNI-s növendékek vannak, mutatott rá az intézményvezető, megjegyezve: az azonosításuk sajnos konfliktusokat is generál. A szülők – természetes elfogultságukból adódóan – hajlamosak hárítani a pedagógusok észrevételeit, majd elodázzák a gondozás megkezdését. Ezt szakemberként rendkívül elkeserítő végignézni, mivel a rendszert belülről nézve tudják, hogy az SNI nem bélyeg, hanem lehetőség: a gyermek az állami intézményen belül idejekorán megkaphatná az egyéni problémájára szabott fejlesztési programot, ami legkésőbb a kritikusan fontos beiskolázásig felzárkóztatná a többiekhez – fejtegette Katus Györgyné.
