A vályogvetést tanulták a Kalmárföldi Kaláka önkéntesei

Lajkó Gergely néprajzkutató és építész felesége, Gyüre Otília a jászszentlászlói tanyavilágban képzelik el közös jövőjüket, ezért nem rég vásároltak egy romos tanyát a falu határában, Kalmárföldön. A több mint százötven éves tanya újraépítését úgynevezett kalákában képzelik el. A munkálatokat az egykori istálló épülettel kezdték, a megmaradt vályogfalait újra hasznosítva vályogtéglákat készítenek. Ebben önkéntesek segítik őket. Munkájukért cserébe megtanulhatják a vályogvetés tudományát, szállás és ételt kapnak. Ugyanakkor a Kalmárföldi Kaláka nem csak a munkáról, a gyakorlati tudásátadásról, a hagyományos építés kultúra fenntartásáról szól, hanem a közösségépítésről is. Az önkénteseknek Otília és Gergely számos közösségi programot szervezett. Az egyhetes építőtábor alatt táncház, lovaglás, íjászat, túrázás is szerepelt a programok között. 

Az építőtáborba több olyan fiatal is érkezett, akikkel most találkozunk először. De épp ez a kezdeményezés szépsége, hogy a közös munka, a közös programok során értékes kapcsolatok, éltre szóló barátságok születnek – fogalmazta meg az építőtábor lényegét Otília, akit mindig is érdekelt a népi építészet.  

– Egyetemistaként mi is jártunk hasonló önkéntes képzésekre tapasztalatszerzés céljából. A vályogépítészetet nem is lehet máshol megtanulni csak ilyen kalákákban, mert nem tanítják az iskolarendszerben. Én a Nagyapám háza mesterinas képzésben vettem részt. A tíznapos építőtáborban nagyon jó csapatban, nagyon sokat tanultam. Ezt az élményt szeretnénk mi is megteremteni ezzel a Kalmárföldi Kalákával – tette hozzá Otília, akitől azt is megtudtuk, hogy napjainkban a vályogtégla használata nem olyan egyszerű mint régen, hiszen szigorú Európai Uniós szabályok betartása mellett lehet vályogból építkezni. Ennek ellenére, a vályogtégla ismét reneszánszát éli, ami nem véletlen, hiszen a természetes építőanyagból készült falnak kiváló a hőtárolása és páragazdálkodása is. Megfelelő nyílászárók mellett ideális hőmérsékletet és páratartalmat biztosít a házban – részletezte a fiatal építész. Hozzátette, tanyájuk újraépítéséhez közel húszezer vályogtégla szükséges, így valószínűleg hamarosan újabb Kalmárföldi Kalákát szerveznek. 

 A fővárosból a tanyavilágba

Brockhauser Hannát a lószeretet hozta a fővárosból Jászszentlászló környékére. Otíliával és Gergellyel is a lovak kapcsán ismerkedett meg, mégpedig Kiskunmajsán, ahol Zerinváry Szilárdtól az örkényi módszer elvei alapján lókiképzést tanulnak. Hannának nagyon megtetszett a vidéki élet, így egy éve megvásárolta saját tanyáját, nem messze Gergelyék tanyához. Szívesen kapcsolódott be a kalákába, már csak azért is, mert az ő tanyája is vályogból épült és annak felújításánál is ezt a módszert szeretné alkalmazni.

Egyáltalán nem bántam meg, hogy csatlakoztam, mert nagyon érdekes ez a munka, bár még soha nem csináltam ilyet. Nagyon jó csapat jött össze, akik közül többen is tervezik, hogy tanyát vásárolnak a környéken. Meg is beszéltük, hogy segítjük egymást a felújításban – mesélte hírportálunknak Hanna. Tőle azt is megtudtuk, hogy egy önfenntartó kis gazdaságot szeretne létrehozni a tanyáján. Úgy véli a teljes önfenntartást képtelenség kivitelezni, de azért szeretne törekedni rá. Fővárosi lányként nem sok köze volt korábban az állatokhoz, de a munkát soha nem vette meg, így nagy lelkesedéssel fogott bele a gazdálkodásba. Mint mondta, a kétkezi munka teljesen kikapcsolja, a jelenben tartja. Nagyvárosi életéből hiányzott a természetközeliség, az állatok, a növények, az illatok. Itt minden közelebb van az emberhez. Azt érzem, hogy itt otthonra találtam – összegezte Hanna.