A meteorológia rejtelmeiről mesélt Ország Ferenc a Wojtyla népkonyhán

A népkonyhára járó rászorulók újabb érdekes, hasznos tudnivalókat közvetítő előadást hallgathattak meg a Wojtyla Akadémia keretében. A részletekről a wojtylások meséltek. 

Ország Ferenctől megtudhatta hallgatósága, a meteorológia a légkörrel, illetve a légkörben fellépő mozgásokkal foglalkozó tudomány. Elsajátításához komoly matematikai, fizikai, kémiai és biológiai ismeretekre van szükség. Más szavakkal kifejezve: több szakterület „összegyúrt” tudománya.

A szakember elmondta, időjóslással már az ókori görögök is foglalkoztak. A Krisztus előtti 2-3. században Mezopotámiában és Kínában vizsgálták a különböző klímaterületek gyógyító-regeneráló hatásait. A Krisztus előtti 4-5. században Hippokratészt is foglalkoztatta az időjárás és egészség kapcsolata, valamint Arisztotelészt úgyszintén érdekelték a földtudományok és a csillagászat. 

Hazánk területén a 11. században kezdtek el meteorológiai megfigyeléseket végezni. Az első mérőállomás 1780-ban Budán létesült. 

A 19. század második felében az osztrák meteorológiai intézet alapítását követően megindult a magyarországi állomáshálózat kialakítása. 1853-ban 14, 1870-ben már 40 mérőállomás állt rendelkezésre. 1868 óta érhetők el hivatalos meteorológiai előrejelzések. 

1870-ben megalakult a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet, a mai Országos Meteorológiai Szolgálat elődje. 1871-től Kecskemét is bekapcsolódott az állami mérőhálózatba. Parragh Gedeon református főgimnáziumi fizikatanár lett a helyi állomás vezetője, aki Klapka u. 9. szám alatti lakásában végzett megfigyeléseket, amellett, hogy főállásban fizikát tanított.

Az 1930-as évek második felében a kiépülő katonai repülőtéren is megkezdődött az időjárás-megfigyelés. Napjainkban úgyszintén onnan küldik a kecskeméti adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisába.

Az időjárás-megfigyelés a honvédelem területén is komoly szerephez jut, hiszen a harcigépek felszállásához a meteorológus tiszt jóváhagyását ugyancsak megköveteli a vonatkozó szabályzat.

Az agrometeorológia egyebek mellett azt vizsgálja, milyen hatást gyakorolnak a légkörben lezajló folyamatok a mezőgazdaságra, nevezetesen a haszonállatok és növények életfolyamataira, a talaj nedvességtartalmára. 

A polgári légiforgalmat az Országos Meteorológiai Szolgálat látja el időjárás-előrejelzéssel, az állami légiközlekedést a Magyar Honvédség. A repülést leginkább befolyásoló tényezők a szélirány és szélsebesség, a látástávolság és a hőmérséklet. 

Az izgalmas ismeretterjesztő program végén kérdésekre válaszolt a szakértő. Az előadást ebédosztás követte a népkonyha étkezdéjében.