Pro Urbe díjakat adtak át és testvérvárosi szerződést írtak alá a díszülésen Kiskunhalason

A város napi ünnepségsorozat délelőtt az országzászló emlékműnél a magyar és a horvát nemzeti lobogó felvonásával vette kezdetét, majd a Throma János Múzeumban tartottak díszülést. – Az 1745 május 6-án kibocsátott diploma a Jászkunságot visszahelyezte kiváltságos állapotába. A negyvenhárom esztendőn át tartó földesúri eladatottságból való megváltakozás az egész korabeli jászkun társadalmat megmozgatta. A redempció mind a mai napig élénken él a helyi emlékezetben, és központi eleme a jászkun identitásnak. Kiskunhalas város napját is ehhez a szabadság megváltási kezdeményezéshez kapcsolódóan ünnepeljük – hangoztatta Fülöp Róbert polgármester a városi kitüntetések átadását megelőzően. 

A városvezető ünnepi köszöntőjében szólt arról is, hogy 2014-ben kaptak bizalmat a város lakosságától, hogy megmutassák, képesek Kiskunhalast újra fejlődő pályára állítani. 

– Az elöregedő városi infrastruktúra, a lelakott közintézmények, az elavult közszolgáltatások mind olyan mértékben tornyosultak felettünk, amely egyértelművé tette a célkitűzést és az irányt, hogy minden kínálkozó lehetőséget meg kell ragadni és minden meglévő erőforrást arra kell összpontosítani, hogy céljainkat véghez vihessük – mutatott rá a polgármester, aki szerint mára sikerült stabilizálniuk a város intézményeit. 

Továbbá jelentős fejlesztések történtek a helyi infrastruktúrában, számottevő modernizálások történtek a közterületeken, a helyi vállalkozóknak ipari park épült, megszépültek a közintézmények, új turisztikai attrakciók valósultak meg, korszerű buszpályaudvar épült és további jelentős fejlesztések vannak folyamatban, illetve új dimenzióba sikerült helyezni a város gazdaságát, így közösen nézhetnek az új feladatok és kihívások elé.

Az ünnepi testületi ülésen adták át a „Kiskunhalas Városért” kitüntetéseket, amelyet elsőként Babud Jenő tűzoltó ezredes, a Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője vehetett át Fülöp Róbert polgármestertől. 

Ezt megelőzően Dr. Skribanek Zoltán önkormányzati képviselő méltatta a kitüntetettet, aki az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tűzvédelmi szakának elvégzése után, harminchat évvel ezelőtt került a Kiskunhalas Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság állományába beosztott tűzoltóként. 1990-ben szolgálatparancsnoki beosztásba került, majd munkája elismeréseként 1994-ben tűzoltási és kárelhárítási osztályvezetőnek, 1997-től pedig tűzoltóparancsnoknak nevezték ki Kiskunhalason, időközben a katasztrófavédelem új szervezetrendszerében pedig a Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője lett. 

A Magyar Rendvédelmi Kar által 2014-ben, a rendvédelmi életpályamodell témakörben kiírt pályázaton pályamunkájával különdíjban részesült. 2019-ben az irányítása alatt álló Kiskunhalasi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság kapta az „Év Hivatásos Tűzoltó-parancsnoksága” címet, idén pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje katonai tagozat kitüntetését vehette át.

„Kiskunhalas Városért” kitüntetést kapott Raáb András, a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség elnöke, aki néhány nappal ezelőtt bekövetkezett halála miatt már nem tudta személyesen átvenni az elismerést, helyette fia, Raáb Gábor vette át a kitüntetést Fülöp Róbert polgármestertől. 

A díszünnepség résztvevői egy perces néma felállással tisztelegtek Raáb András emléke előtt. 

Kuris István László alpolgármester a kitüntetett méltatásában kiemelte, hogy 1985-ben elöljárósági tagjává, majd 1998-ban elnökévé választották a halasi zsidó közösségnek. 

– Az addig zárt hitközséget megnyitotta, rendezvényeit nyilvánossá tette, ezzel betekintést engedve a zsidó mindennapok és ünnepek világába. Nevéhez fűződik számos zsidó kulturális rendezvény, a megye egyetlen működő kiskunhalasi zsinagógájában országosan ismert művészek, professzorok, közéleti személyiségek látogattak el. 

Raáb András tevékenységével sokat tett a zsidó-keresztény párbeszédért, fontosnak tartotta a társegyházakkal való jó kapcsolatot és együttműködést, az országban szinte egyedülálló módon vett részt az augusztus 20-i kenyérszenteléseken.

 Diplomáciai érzékéről tanúskodott, hogy Izrael Állam Magyarországra akkreditált nagykövetei rendszeresen látogatást tettek Kiskunhalason és a zsinagógában, a kiskunhalasiaknak a Szentföldre szervezett rendszeres utakat, hogy minél többen megismerhessék az ország zsidó és keresztény emlékhelyeit, kultúráját – emlékeztetett az alpolgármester.

Az ünnepi képviselő-testületi ülésen Fülöp Róbert, Kiskunhalas és Marijan Škvarić, Lepoglava polgármestere aláírták a két település közti testvérvárosi szerződést. – A településeinket először a csipke kötötte össze, s bár a csipke gyengének tűnhet, ugyanakkor mi jól tudjuk, hogy együtt nagy erőt szimbolizál – hangoztatta ünnepi beszédében Lepoglava polgármestere, aki a kultúra, a sport és a gazdasági kapcsolatok terén is hasonló együttműködésre számít.

Fülöp Róbert azt hangsúlyozta, hogy polgármesteri pályafutása alatt másodszor éri az a megtiszteltetés, hogy részese lehet két város barátsága kiteljesedésének. 

– Büszke vagyok rá, hogy 2016-ban Szabadka, idén pedig a horvátországi Lepoglava várossal kiépített kapcsolatot emelhetjük testvérvárosi szintre – fogalmazott Kiskunhalas polgármestere, aki szerint mindkét város csipkenagyhatalomnak számít és a szövetségük kiváló példája a szorgos, tudatos és minőségi együttműködésnek. 

Az eseményen jelen volt Drago Horvat, a Horvát Köztársaság pécsi főkonzulja is, közreműködött a BiancoNero Zongoraduó: Kovács Andrea és Zelei Judit, valamint Dillman Éva és Dillman Blanka gordonkán, illetve a Gaudium Quintett: Hazma Barbara fuvolán, Lauer Ágnes zongorán, Molnár Dóra klarinéton, Lauer Zsolt harsonán és Szöts Árpád trombitán.