Megáldották Szent Asztrik új márványszobrát Kalocsán

A mintegy száz pap és papnövendék, illetve hívek sokasága körében nagycsütörtökön celebrált szertartást a Nagyboldogasszony-főszékesegyház előtt tartották. Szent Asztrik aranymetszés szabályai szerint méretezett - így a teremtést is szimbolizáló, carrarai márványból faragott szobrával korábban is találkozhattak a járókelők, hiszen a fel- és összeállítása körülbelül egy héttel korábban kezdődött.

Az alkotás születésének folyamatát Fekete Szabolcs keceli kanonok vázolta. A plébános kultúr- és építészettörténeti jelentőségű rekonstrukciónak nevezte a kutatást, amit a tér régészeti feltárása során talált Asztrik-síron végeztek, majd használtak fel az új szobor készítése során. Amint azt hírportálunk is megírta: az érseki kripta Győr nembeli Saulnak tulajdonított maradványairól kiderült, hogy körülbelül 200 évvel idősebbek, mint addig hitték, és bizonyítást nyert, hogy valójában Asztrikhoz tartoznak. Kustár Ágnes MTA-antropológus ezek alapján állított össze 3D modellt az érsekről.

Csák Attila a tudóssal és az egyházmegyével egyeztetve faragott 5:4-hez arányú, ugyan Szent István korát idéző, mégis barokkos megjelenésű művet, míg a posztamens (amit Vörös Márta főépítész tervezett és Sárga György kőszobrász készített) az 1000-es évek román stílusát idézi, és az Asztrik temetési relikviái között talált kereszt térburkolatba vésett másának közepén áll.

Asztrik érseki pásztorbotot tartó alakja a tér más oldalain lévő, korábban állított Tomori Pál és Szent István szobrokkal együtt azonos pontra, az első székesegyház falaira tekint. Utóbbi helyszín pillanatnyilag feltárás alatt áll, és a térrekonstrukció végére bebarangolható romkertként fog feltárulni a látogatók előtt.